Zsámbék Leírás
A Gerecse DK-i lábánál, a Zsámbéki-medencében elterülő, több mint 4200 lakosú község. Sok más gerecsei településhez hasonlóan Zsámbék területét is lakta már a kőkorszak embere. A paleolitikumból obszidián balta, agancskapa és kőedény is előkerült a határából. A kora vaskorból szobrot, a kelták idejéből egy bronzveretekkel díszített kétkerekű postakocsit ástak ki a régészek, de ismerünk leleteket a rómaiak idejéből is. A rómaiakat az avarok követték, majd őket a honfoglaló magyarjaink. Feltételezések szerint az 1100 körül, Könyves Kálmán feleségével jött francia kiséret egyik tagja, Aynard lovag (az Aynard nemzetség őse) kapott itt birtokot. A nemzetség magánegyházat alapított, mely a gazdagságuk növekedésével tekintélyesebb egyházzá fejlődött. A premontrei prépostság Váradhegyfokról áttelepült Zsámbékra. Ennek pontos dátuma nem ismert, de a franciaországi Ninivei monostor katalógusa szerint 1234-ben már létezett a zsámbéki prépostság. Fontos írásos dokumentum a IV. Béla által, 1258-ban kiadott oklevél, melyben a nemzetség három tagja kérésére megerősítette a prépostságot az alapító Aynard nembéli Egyed és Smaragd ispán, ill. Egyed felesége, Pena asszony által juttatott adományokban. A falu neve a latin Sambucus(=bodza) szóból ered. Zsigmond 1398-ban a hűtlenségük miatt megfosztja az Aynard nezetségbelieket itteni birtokuktól, melyek Maróthi Jánosé lettek, kinek halála után pedig a királyra szálltak. 1467-ben Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott. Mátyás halála után fia, Corvin János birtoka lett, később az egri püspök tulajdonába került, akit több birtokos követett. A török időkben, 1541 után 145 évig tartó hódoltság alá esett, mégsem néptelenedett el, viszonylag népes településkent élte az életét. Vára a végvári rendszer része volt, ezért a falu állandó zaklatásoknak volt kitéve, így lélekszáma az évek során jelentősen csökkent. Buda visszafoglalása után a Zichyek birtoka lett, akik hiányzó lakosságát a XVIII. század folyamán német családokkal pótolták. Zsámbék többségében nématajkú lett, s maradt egészen a II. világháborút követő kitelepítésekig. Ma az össznépességéhez képest elenyésző lakosa vallja magát német nemzetiségűnek. A település ismert szülötte volt Gungl József (1809-1889) zeneszerző, aki nem csak Pesten, hanem Weimarban és Berlinben is tevékenykedett. Zsámbék kétségkívül legismertebb műemléke a XIII. század első felében épített, a francia hatásokat tükröző, későromán és kora gótikus (1475-ben átépített) háromhajós monostortemplom romja. A török korban elpusztult épületet később újjáépítették, de az 1763-as földrengés újra ledöntötte, s azóta így maradt. A főhajóban egy kisebb templomnak, az ún. falusi templomnak a maradványait, mélyebbre ásva pedig egy még korábbi templomnak a részleteit tárták fel. A monostortemplom maradványai mellett láthatók az egykori premontrei kolostor romjai. A kolostor a templom ÉNy-i oldalához csatlakozott. A szabálytalan négyszög alaprajzú épület nagy részét a XIII. században, a gótikus DNY-i szárnyát pedig a XV. században építették. A ma használatos r. k. plébániatemplomot 1749-1754 között, barokk stílusban építették, benne Bebó Károly faragta gyönyörű rokokó szószék látható. A Zichy Miklós téren áll a Katolikus Tanítóképző Főiskolának otthont adó Zichy-kastély. A várkastélyt az egykori, XIV-XV. századi vár helyére, annak maradványai felhasználásával emelték, később a XVIII. században kastéllyá átépítették. A vár 1541-től kezdődő, s 145 éven át tartó török uralmának emlékei közül mindössze a XVI. század elején, kváderkövekből épített, egykor bővízű forrás táplálta nagyméretű Török kút maradt. A Zichy téren áll a barokk, 1739-ben állított Immaculata-szobor. A község déli határában húzódó Angyal-árok partján a Szent Ferenc-romkápolna látható. A település több lakóépülete műemléki védettséget élvez: a XIX. sz. első feléből származó klasszicista épület található a Magyar u. 1. és a Bicskei u. 1. alatt, a Bicskei u. 13. szám alatt pedig egy szép népi ház látható. Érdemes még megnézni a Borus Ferenc Lámpamúzeumot (Magyar u. 18. Tel.: 23/342-212), ahol több mint 1000 lámpa látható az 1750-es évektől napjainkig. Polgármesteri hivatal: 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2/4 Tel.: 23/342-210, 23/342-211, 23/565-110