Zirc

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Bakony szívében, a Cuha patak völgyében, a 82-es főút mentén elterülő kisváros. A Bakony egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja, gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal. Mivel a környéket vadakban gazdag erdők és csak kevés szántóföld borította, Géza fejedelem és fia, I. István király kedvelt vadászterülete volt. Területét ezért fejedelmi, ill. királyi birtokká tették. Zirc első említése 1199-ből való, de bizonyos, hogy a város déli részén már korábban is állt egy udvarház, mely a bakonyi ispánság központja lehetett. 1060-ban I. András király a mosoni csatából öccse, Béla herceg elől Németország felé menekült. Elfogták és itt, a zirci udvarházban halt meg. 1182-ben III. Béla király a franciaországi Clairvauxból jött ciszterci szerzetesekkel apátságot alapított. Ő, majd halála (1196) után fia, Imre király jelentős anyagi támogatásával a ciszterciek megépítették a XII-XIII. század fordulóján, korai gótikus stílusban torony nélküli templomukat és kolostorukat. A mai, barokk templomban (a Szentháromságoltárnál, a falban) látható Imre király oltáralapító táblája, amellyel kifejezésre juttatta, hogy az apja által biztosított jogokat ő is megadja a cisztercieknek. A török háborúk alatt, 1538 körül a szerzetesek, majd Veszprém eleste (1552) után néhány évvel a falu lakosai is elmenekültek. Az elhagyott birtokon csak a XVIII. sz. elején kezdte meg az újratelepítést a sziléziai Heinrichau ciszterci apátsága. 1712-től német családokat telepítettek Zircre. Sajnos a középkori, már romos apátságot lebontották - ebben az időben még nem volt műemlékvédelem. Az épületből egy pillérköteg még látható a kolostor falain kívül, az út mellett, amelyre 1851-ben Szent Imre-szobrot állítottak. (A régészek néhány éve feltárták a középkori apátság falait a mai épületegyüttes mögött, az arborétum romkert részében.) 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. A mai templom barokk stílusban épült 1738-53 között, falait nagyrészt a régi templom köveiből emelték. A szintén barokk falképeit Wágenmeister József készítette 1744-48 között. A tornyok 1754-ben készültek el. 1854-ben átépítettek, magasították és kősisakokkal látták el őket, melyek hatására stílusuk elüt a barokk homlokzattól. Ugyancsak 1754-ből valók az oltárképek, melyek Franz Anton Maulbertsch munkái. Az apátság épületét néhány évvel a templom építése előtt kezdték barokk stílusban építeni: 1727-32 között emelték a templomhoz kapcsolódó kisebbik szárnyát, majd 1841-ben a nagyobbikat, és 1847-ben a rendház klasszicista stílusú homlokzatát. Több tízezer kötetes könyvtára és annak 1820-30 között készült, intarziás empire berendezése különleges értéket képvisel. A könyvtár látogatása csak vezetéssel lehetséges. Zircnek két barokk szobra műemlék: a Kossuth Lajos utcában álló Nepomuki Szent János-szobor és a Köztársaság úton álló (fent említett) Szent Imre-szobor. Mindezeken kívül több műemlék és műemlék jellegű épület található a Rákóczi téren és a Kossuth Lajos utcában. Az apátság szomszédságában elterülő, 18 ha-os arborétum (8420 Zirc, Damjanich u. 9. Tel.: 88/414-569) 1951 óta védett. Egykor III. Béla vadaskertje volt itt. A tavat a Cuha felduzzasztásával 1400 körül alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak két kőhídját is. 1773-ból származik a park első térképe. Ugyancsak a XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok - bükk, magas kőris, kislevelű hárs, különböző tölgyek - alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhargyűjtemény is. Az arborétum az egyik legkiemelkedőbb hazai élőfagyűjtemény. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Zircen született Reguly Antal (1819-58) finnugor nyelvész, aki 1843-46 között néprajzi és nyelvészeti anyagot gyűjtött nyelvrokonainknál, a hantiknál és mansziknál az Urálban. Az Északi- és a Sarki-Urálról etnográfiai és földrajzi térképet is készített 1846-ban. 1766-ban épült, barokk stílusú szülőházán (Rákóczi tér) emléktábla áll. Az apátság épületében kapott helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum (8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Tel.: 88/414-157, 88/415-578), amely a hegység élővilágát mutatja be. Polgármesteri hivatal: 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Tel.: 88/593-700; Fax: 88/414-475

 Akli,  Gépállomás,  Kardosrét,  Metsző-erdészház,  Szarvaskút,  Tündérmajor,  Vasúti őrház,

Bakonyi Természettudományi Múzeum
Reguly Antal Múzeum
ciszterci templom és apátság
arborétum TT

Zirc Látnivalók részletekkel