Zebegény Leírás
A Dunakanyar nyugati bejáratánál, a Malom-völgy végében elterülő festői község. A Kálvária-dombon a réz- és a bronzkorban őskori telep volt. Az Árpád-korban, a mai település déli részén feküdt a Baranya megyei Zebegény (ma Szebény) bencés monostora szerzeteseinek Almás nevű faluja. Később a baranyai településtől örökölte a szláv Zbygnív személynévből származó Zebegény nevet. Egy hagyomány szerint a Mainzból érkező telepesek felkiáltottak: Hier See beginnt! /tó kezdődik itt!/, mivel a hegyek között kanyarodó Duna látványa olyan erről a helyről, mintha vége szakadna - ez a tréfás magyarázat a település nevére. Az itteni monostort feltehetően a Hunt nemzetség alapította. A település a XIV. sz.-ig a bencéseké volt, majd nemesek birtokolták. Az apátság a XV. sz. végére elpusztulhatott, s elhagyott kolostorát IV. Sixtus pápa Zsigmond pécsi püspöknek adta. A törökdúláskor elnéptelenedett faluba 1735 tájékán erdőmunkához értő szlovákok és magyarok, majd nagy számban németek érkeztek, akik teljesen átformálták a községet. A település az óbudai, majd a gödöllői koronauradalom része lett, fejlődését segítette a Pest - Vác vasútvonal Pozsonyig tartó meghosszabbítása is. A kárpáti hegyifalvakat idéző településszerkezetének és hangulatos környezetének köszönhetően kedvelt kirándulóhely. Festőművészeink közül ketten is kötődtek Zebegényhez: Bernáth Aurél (1895-1982) itt töltötte nyarait, Szőnyi István (1894-1960) 1924-től haláláig itt élt és alkotott. Látnivalók: A szecessziós r. k. templom Györgyi Dénes, Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján 1908-tól 1910-ig épült. A gazdag belső díszítést Körösfői-Kriesch Aladár festőművész (A Nagy Konstantin látomását, ill. a Szent kereszt diadalát és felmagasztalását ábrázoló hat freskó), Leszkovszky György és tanítványai (ornamentika) készítették 1910-14 között. A kálvária-dombi klasszicista kálvária-kápolna és a stációk 1853-ban épültek. A domb lábánál sziklakápolna áll, a domb tetején a 2000-ben újraavatott trianoni és első világháborús emlékmű áll. A kilátóból szép panoráma nyílik Zebegényre, a Dunára és a Szent Mihály-hegy tömbjére. Az emlékművek mellett országzászló áll, talapzatát Maróthy Géza zebegényi szobrász tervezte. Szőnyi István egykori lakóháza és műterme a Szőnyi István Emlékmúzeumnak ad otthont (Bartóky u. 7., Tel.: 27/370-104), a mögötte lévő hatalmas kertben a Szőnyi István Képzőművészeti Akadémia és Ifjúsági Művésztelep működik (Tel.: 27/373-357). A múzeummal szemben lévő kis utcában egy 1800 körül emelt árkádos, tornácos malom áll, mely ipari műemlék. Olasz szakemberek irányításával, 1851-ben épült a 12-es főút mellett található hétnyílású, boltozatos, klasszicista vasúti híd. A budapesti millenniumi kiállítás gyönyörű, fatornyos dohánypavilonját Zebegénybe telepítettek át. A Táncsics Mihály utcában álló szép, népies, faszerkezetes szlovák parasztházakat Károlyi Lászlóné grófnő építtette. A Hajózási Múzeum a Szőnyi utca 9. sz. alatt látható. A településtől északra a Malom-hegyen tanösvényt létesítettek. Polgármesteri hivatal: 2627 Zebegény, Árpád u. 5. Tel.: 27/571-510; Fax: 27/370-279
Zebegény Településrészek
Akácdomb,
Csapásdűlő,
Csapásszántó,
Újvölgy,