Zalaszántó

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Zalaszántó első írásos említése 1236-ból való. Ekkor már állt román stílusú temploma, amelyet később többször is átépítettek. Így a mai műemlék templom hajója román (XIII. sz.), szentélye és tornya gótikus (XV. sz.). A templomban található faszobrok a XVIII. századból valók. Ekkor is történt egy építkezés, mivel a török idők alatt a falu teljesen elpusztult, csak a XVII. század végére települt újra. A barokk plébániaház 1750 körül épült. Az ugyancsak a Fő utcán található kápolna szintén a XVIII. században épült, barokk stílusban. A Tátika hegyen kő- és bronzkori leletek kerültek elő, ami arra utal, hogy a község környékén már régen emberi telephely volt. Ezt bizonyítják a hegy lábánál az ún. tumulusok (halomsírok). A falu területén néhány római sírt is találtak a régészek, valamint cserép- és pénzmaradványokat. Zalaszántó a XV. században már - 1423-tól fennmaradt irat szerint - mezőváros (oppidum) volt, többször megyegyűlést is tartottak itt. A falu határában áll az 1993-ban felszentelt buddhista sztúpa, amely Európában a legnagyobb ilyen építmény. Polgármesteri hivatal: 8353 Zalaszántó, Fő u. 50. Tel./Fax: 83/370-001

 Almakút,  Bodonkút,  Cserhátmajor,  Derékhegy,  Gergelymalom,  Külsőhegy,  Paperdő,  Parraghegy,  Tátikahidegkút,  Világosvár,

halomsírok
római katolikus templom
sztúpa
Tátika várának romjai

Zalaszántó Látnivalók részletekkel