Veszprém

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A hét dombra települt megyeszékhely központja, műemlékekben leggazdagabb része a környezetéből közel 50 m magasra kiemelkedő dolomitszikla-gerincre települt várnegyed. Több ponton végzett régészeti kutatások leletei bizonyítják, hogy már az újkőkortól lakott volt, de arról nincs adat, hogy a rómaiak megfordultak-e itt. (A mai Veszprémtől északra és délre is volt római település.) Anonymus említi krónikájában, hogy a honfoglaló magyarok 10 napig tartó ostrommal vették be a szirtet, amely tehát abban az időben valamilyen itt élő nép - esetleg szlávok - erődítménye lehetett. A legutóbbi évtizedek kutatási eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a Szt. István által kialakított vármegye ispánsági központját a sziklagerincen már korábban cölöpökkel és kőrakásokkal megerősített földvárba helyezték. A későbbi, épített várfalak fokozatosan alakultak ki a XII-XVII. sz. között. Ez a vár nem foglalta el a teljes gerincet, az ún. belső vár területén lehetett. A várfal feltételezett helyét a püspöki palota előtti tér burkolatában jelölték. Szt. István itt alakította ki az első püspökségek egyikét, a mindenkori királyné koronázása a veszprémi püspök joga lett. Ezért nevezik Veszprémet a királynék városának. Talán nevezhetjük Szt. István és felesége, Bajor Gizella városának is, mindenesetre 1938 óta a vár északi bástyáján álló kettős kőszobruk Veszprém jelképévé vált. Valószínű, hogy a püspökség alapítását is megelőzte a Veszprém-völgyi görög apácák zárdájának alapítása. Itt hímezték azt a miseruhát, amelyből később a koronázási palást lett. A vár középkori beépítéséből csak a Szt. György-kápolna, a Gizella-kápolna és a Gizella királyné által alapított, többször elpusztult (XVI-XVII. sz.: török háborúk; 1704: Heister császári generális), majd többször újjá- és átépített székesegyház ismert. A legrégebbi épület a Szt. Mihály-székesegyház és az északi oldalához kapcsolódó Szt. György-kápolna volt (X. sz.). A székesegyház gótikus, XIV. sz. végi szentélye és az altemplom még a középkort idézi, a templom mai, neoromán külsejét az 1907-10 közötti helyreállítások során kapta. A Szt. György-kápolna csak 1957 óta ismert, olyan vastagon takarta a törmelék. A mai Gizella-kápolna az eredeti kápolna alsó szintje, az emeleti rész végleg elpusztult. Valószínű a püspöki palota helyén állt korábbi épülethez tartozott, és a XIII. sz.-ban épült. Déli falát a XVIII. sz.-ban, a püspöki palota építésekor elbontották, de északi falán szépen restaurálva tündökölnek az eredeti, apostolokat ábrázoló freskók. A vár mai arculatát a XVIII. sz.-i építkezések során nyerte el. 1730-76 között épült több fázisban a ferences templom és kolostor, melyet a XX. sz. elején neoromán stílusban átépítettek, tornyát is ekkor emelték. 1765-ben kezdték építeni a Fellner Jakab tervezte, copf stílusú püspöki palotát (ma érseki palota), lebontva a helyén álló középkori palotamaradványokat. Az építkezés 1776-ra fejeződött be. A nagypréposti palotát - ma érseki hivatal - 1741-ben építtette Padányi Bíró Márton nagyprépost, a későbbi püspök. Ő építtette a szemben álló Bíró-Giczey-ház földszinti részét is (1773), az emeletet pedig Giczey István őrkanonok (1772). Ma ebben az épületben van a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (Vár u. 31.). A tér közepén álló Szentháromságszobor elhelyezése érdekében Padányi Bíró Márton püspök 1750-ben házakat bontatott le. Sétáljanak végig a Vár utca barokk és klasszicista épületei között a királyi pár szobráig, és élvezzék azt a csodálatos panorámát, ami szemük elé tárul Veszprém másik jelképével, az 1938-ban épült Szent István völgyhíddal. A híd közelében áll az 1901-ben neoromán stílusban emelt Szt. László-templom. A völgyhídon túl, a Séd völgyében alakították ki a veszprémi állatkertet (Kittenberger Vadaspark). A várnegyedet két úton lehet elhagyni: a nagypréposti palota mellett induló lépcsősoron, vagy visszafelé, végig a Vár utcán a Tűztorony irányába. A 48 m magas tornyot a vár bővítésekor a külső várkapu megerősítésére építették. A Hősök kapuján (várkapu) lépünk ki a várból, itt található az 1960-ban alapított vármúzeum is. A leírtak csak a látnivalók szűk körére terjedtek ki, hiszen a vár minden épületének megvan a maga története, s a váron kívül is van még látnivaló a városban. Érdemes felkeresni a Laczkó Dezső Múzeumot (Erzsébet sétány 1.). Laczkó Dezső piarista tanár 1903-ban saját 8500 darabos gyűjteményével járult hozzá a múzeum megalapításához, amelynek első igazgatója lett. A múzeum önálló épületét 1912-24 között építették fel. Ma több mint 230 000 darabból áll a gyűjtemény, melyből a régészeti és a néprajzi tár a legjelentősebb. Állandó kiállítása A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei, 1985-ben nyílt meg. A múzeum épülete mellé építették 1935-ben a bakonyi házat (tájház). A minta egy öcsi kisnemesi ház volt, a méreteket azonban valamennyire megváltoztatták. A tájházban több céhipari remekművet mutatnak be. Polgármesteri hivatal: 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Tel.: 88/425-861

 Bakony Művek-lakótelep,  Csatárhegy,  Eplény vasútállomás,  Gyulafirátót,  Kádárta,  Szabadság-lakótelep,

várkút
Tűztorony
Havranek-ház
volt piarista gimnázium
piarista rendház
Érseki (Szent Mihály)-székesegyház
Körmendy-ház, Dravetz-ház, Bíró-Gizey-ház, Dubniczay-ház
Tejfalussy-ház
volt agg papok háza (kisszeminárium)
Simoga-ház
ipartestületi székház, az ún. Fecskendőház
Pósa-ház
Kapuváry-ház
Bakonyi Ház
Szent István-völgyhíd
Szentháromság szobor
nagypréposti ház
Szent (I.) István és Gizella kettős szobra
püspöki alkalmazottak háza
érseki palota
Hősök kapuja
Laczkó Dezső Múzeum
Kittenberger Vadaspark, ZOO
Petőfi Színház
piarista templom
Gizella-kápolna
Szent György-kápolna romja
Szent István (ferences)-templom és rendház
domonkos apácák templomának és kolostorának romja
temetőkápolna
veszprémvölgyi apácakolostor romjai
Várnegyed

Veszprém Látnivalók részletekkel