Vértessomló Leírás
Vértessomló és környéke - kisebb megszakításokkal - a római kor óta lakott. Komoly infrastruktúrával rendelkező (padlófűtés) római lakóházak maradványait tárták fel a régészek, a népvándorlás idejéből pedig avar sírokra bukkantak, ahonnan állatcsontok és egyagedények is előkerültek. A falu középkori története sokáig ismeretlen, első írásos emléke 1426-ból maradt ránk. Ekkor a neve Somolya volt, a tatai vár fennhatósága alá tartozott, s jövedelmei annak ellátását szolgálták. 1543-ban, Buda eleste után két évvel Somolyát a török hadak elpusztították, lakossága elmenekült. E lakatlan terület 1643-ban Zichy Ferenc birtokába került, majd 1697-től a Krapff családé lett. 1727-ben Pusztasomlyó néven az Eszterházyak gesztesi uradalmának része lett, s tíz évvel később Eszterházy József würzburgi német családokkal újratelepítette a falut. A megélhetést elsősorban a faszén- és mészégetés jelentette, de a környéki hegyek lejtőin szőlőműveléssel is foglalkoztak. 1790-ben szénbányát nyitottak a környéken, ahová egy évszázadon át, a bezárásáig sokan jártak dolgozni, s munkaalkalmat jelentettek a közeli kőbányák is. Vértessomló mai nevét a XIX. sz. végén kapta. A helyi németajkú lakosság még ápolja nemzetiségi hagyományait, népdalkör és tánccsoport működik, s olyan népszokásokat őriztek meg, mint pl. Húsvétkor a tujásgurítás és májfaültetés, vagy karácsonykor a kriszkindlik járása. A faluban évente kétszer, júliusban és novemberben búcsút tartanak. Látnivalók, nevezetességek: a Fő utcában 1836-ból származó klasszicista r. k. kápolna áll. A falu r. k. templomát a XVIII. sz. elején - egy régebbi kápolna felhasználásával - barokk stílusban építtették az Eszterházyak. A kupolájában XVIII. sz.-i barokk freskók láthatók, a szintén barokk oltárait Schweiger Antal szobrai díszítik. Vértessomló közigazgatási területéhez tartozik a tőle keletre, mintegy 380 m magasságban, a K és z turistautak csomópontjánál fekvő gótikus Vitányvár romja. A Csák nemzetség trencséni ága építtette a XIII. és a XIV. sz. fordulóján. Dokumentumok először 1379-ben írtak róla, 1417-ben, Zsigmond uralkodása alatt Silstrang nevű várnagyát említik. A későbbiekben, 1445-től tulajdonosai voltak a Rozgonyiak, majd 1453-tól az Újlakiak (ez utóbbiakat Hunyadi Mátyás 1458, 1459 és 1460-ban megerősítette birtokukban). 1493-ban Mátyás zálogként Csókakő várával együtt Egervári László horvát bánnak adta. A török időkben hol magyar, hol török kézen volt, végül a 15 éves háború idején, 1597-ben Pálffy Miklós serege visszafoglalta. Egy év múltán a védői felrobbantották, nehogy a törökök kezére jusson, mely ezt követően már nem épült újra, köveit pedig nagyrészt széthordták. A várból napjainkra 6-19 m magasságban maradtak meg a falak. Szabáltalan ötszög alaprajzú, kétemeletes vár volt árokkal körülvéve, melyet a belső udvara két toronyszerű részre osztott. A vár nyugati része kéttornyú volt, az építmány két kapuval rendelkezett, nem volt kútja. A megmaradt ablaknyílásokon látszik, hogy csúcsívesek voltak. Polgármesteri hivatal: 2823 Vértessomló, Rákóczi Ferenc u. 63. Tel.: 34/593-440, 34/593-442
Vértessomló Településrészek
Gesztesi út,
Óhegy,
Üdülőfalu,