Városlőd

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Városlőd területén 1985-ben avar temetőt tártak fel, ami bizonyossá teszi, hogy itt már a honfoglalás előtt is település létezett. Neve írásos alakban először 1240-ben jelent meg Lueld formában. A közég környéke az Árpád-házi királyok kedvelt vadászterülete volt. 1270-ben azonban V. István Csák Péter bánnak adományozta a területet. A XIV. század közepén már ismét királyi birtok volt, 1364-ben Nagy Lajos karthauzi szerzeteseket telepített ide. A Franciaországból származott szerzetesrend tagjai - vasárnap kivételével - némaságot tartottak, ezárt néma barátoknak is hívták őket. Egyházi tudományokkal, könyvmásolással foglalkoztak. Itt készült az Érdy-kódex (Országos Széchényi Könyvtár), egy magyar nyelvű legenda és prédikációgyűjtemény, s amelyet írója - a Karthauzi Névtelen - 1527-ben fejezett be. A kolostort Európa egyik legszebb karthauzi kolostorának tartották. A török csapatok 1551-ben feldúlták, majd 1554-ben a magyarok felrobbantot-ták, nehogy a török végleg befészkelje magát. A szerzetesek a törökök hírére már korábban Sopronba menekítették az értékeket. A kolostor romjai részben beépültek az 1761-ben, barokk stílusban épült római katolikus templomba és az ugyanekkor épített plébániaházba. A török időkben szinte elnéptelenedett faluba a XVII. század végén, XVIII. század első felében német telepesek érkeztek, akik üveghutát építettek. Városlőd nevét azonban az 1830 körül létesült majolikagyár tette országosan ismertté. Ma az egyik szép, jellegzetesen tornácos házban alakították ki a Német Nemzetiségi Házat helytörténeti, néprajzi kiállítással. Az egyik szomszéd ház falán XIX. századból való napóra van. Körjegyzőség Városlőd-Csehbánya: 8445 Városlőd, Kossuth Lajos u. 143. Tel.: 88/240-003

 MÁV-rakodó,  Rudermajor,  Távbeszélő-igazgatóság üzeme,  Újmajor,  Vasúti őrház,