Várgesztes Leírás
A Vértesben, a Gesztesi-patak völgyének végénél fekvő, több mint 500 lakosú község. Története szorosan összefügg a föléje magasodó hegyen lévő várral, s a kettőt sokáig egyként említették. A falu neve egy 1231-es oklevélben szerepelt először, a vár első írásos említései pedig 1326, 1332 és 1335-ből ismertek. A Geudus, Geudech nevek magyar népnyelvi eredetűek, jelentése: kemény héjú dió. A vár első kapítánya, és feltehetően az építtetője is Péter fia Tamás mester volt (más források szerint Csóri Nagy Tamás). Sokáig nem volt különösebb hadászati szerepe, elsősorban vadászkastélynak használták, s az uralkodók - mint birtokukat - időnként zálogba adták. Így történt meg, hogy a XV. sz. folyamán a Rozgonyiak és az Újlakiak pereskedtek a birtoklásáért. Az épület falai közt több középkori uralkodónk megfordult: 1388-ban Zsigmond felesége Mária királyné, 1399-ben maga Zsigmond, majd 1435-ben Albert herceg és 1495-ben II. (Jagello) Ulászló. A török korban az állandó fenyegetettség miatt a gesztesi vár hadászati szerepe megnőtt. A törökök többször ostromolták, és négyszer el is elfoglalták (az egyik megszállásuk folyamán, a XVI. sz. végén a bejárati részt fülkével és lőréses védművel megerősítették). A harcok során megrongálódott, de még kijavítható erősség 1605-ben véglegesen magyar kézre került, majd 1693-ban a hozzá tartozó uradalommal együtt Eszterházy Ferenc tulajdonába jutott. 1730 körül Eszterházy József a harcok során elpusztult Pusztagesztesre katolikus német családokat telepített, akik marhatartással (az Eszterháziaknak svájczerája volt itt), fakitermeléssel, faszén- és mészégetéssel, ill. az erdőktől nyert szántóterületeken földműveléssel foglalkoztak. A vár sorsát az Eszterházyak 1733-ban kiadott engedélye pecsételte meg, így köveinek egy részét a környék építkezéseire (pl. a majki remeteség) széthordhatták. 1872-ben felépítették a falu r. k. templomát, majd a település 1914-től önálló lett, a mai nevét pedig 1917-től viseli. 1932-ben az elhagyatott várromok között a Magyar Munkások Turista Egyesülete menedékházat létesített, majd 1942-ben elkezdték a rom műemléki felmérését. A II. világháború éveiben a menedékház tönkrement, a vár falai pedig további pusztulásnak indultak, melyeket a század 60-as éveiben megindult műemléki kutatás és helyreállítás mentette meg. Látnivalók, nevezetességek: a XIV. századi, gótikus eredetű, szabályos, téglalap alaprajzú gesztesi vár szabálytalan vonalvezetésű fallal körülvett erősség volt. 1330 körül épült, majd a XV. sz. elején és a XVI. sz. közepén bővítették, végül az 1590-es években a törökök megerősítették. Bár a várfalból már csak 3 kisebb részlet látható, a hajdani első emeleti szint ablakainak aljáig a vár fő részei viszonylagos épségben megmaradtak. Az 1961-63 közötti műemléki helyreállítása során az egyik részét turistaszállóvá alakították, ahol étterem és büfé is működik, a tetején pedig kilátóhelyet létesítettek. Polgármesteri hivatal: 2824 Várgesztes, Arany János u. 69. Tel.: 34/493-806, 34/593-030, 34/593-031