Tornaszentandrás Leírás
Az Árpád-korban a tornai királyi erdőuradalomhoz tartozott, környékén már a X. század óta vasművesség folyt. Az 1100-as években valamelyik Árpád-házi királyunk az Esztramos vasércének kitermelésére dél-németországi bányászokat telepített ide. Ezt bizonyítja a község XII. századi kis román stílusú temploma is, amelyet Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és tiroli bányavidékek szokásainak megfelelően kettős szentéllyel építettek és Szent András tiszteletére szenteltek, aki ott bányászvédszentnek számít. Oklevél 1283-ban említi először a nevét. A község hosszú ideig királyi birtok volt. Az 1300-as évek folyamán gótikus stílusban bővítették a falu kis Árpád-kori templomát. A törökdúlás elpusztította a falut és a szomszédos Kovácsit. Az 1800-as évek elején újból művelni kezdték az Esztramos vasbányáit. A török által fölégetett, romos r. k. templom mellett 1730-ban már fából épült kis kápolna állt a hívek számára. Az 1731. évi egyházlátogatáskor készült jegyzőkönyvben ez áll: E falu igen régi temploma a szomszéd dombocskán áll, romjaiba burkolózva főképp a tetőt nélkülözi s a falak helyreállítására szorul. Benne a szentély íve alatt és középen szentek gyönyörűséges képei láthatók. A romos templomot 1740-ben tetővel befödték, még egy huszártornyocskát is kapott, belsejét pedig fehérre lemeszelték. A hazánkban egyedülálló, XII. századi, ikerszentélyes románkori templom 1970-es években történt műemléki helyreállítása során feltárták és azóta restaurálták is a fehér mészrétegek alatt rejtőzött pompás középkori falfestményeket és felújították a több mint nyolc évszázados, gyönyörű kis épületet is. A templom berendezésének egy része barokk, itt helyezték el Szádvár egykori kápolnájának díszes Immaculata-oltárát is. Ma a dombtetőn álló kis huszártonyos, Árpád-kori templomocska a környék egyik ékessége, értékes műemléke, fölkeresésre feltétlenül érdemes látványossága. Polgármesteri hivatal: 3765 Tornaszentandrás, Hunyadi János u. 4. Tel.: 48/453-006