Tolcsva Leírás
A D felé nyíló völgyben fekvő Árpád-kori települést éghajlati és talajadottságai különösen alkalmassá teszik a szőlőtermesztésre. Környékén a középkorban arany- és ezüstércet is bányásztak. Annak ellenére, hogy a Hegyalja legtöbb településénél kissé beljebb fekszik, lakossága megszenvedte a tatárdúlást és a törököket is, pedig a középkorban a Várhegyen vár is állt. A XVIII. században már a jelentős szőlő- és bortermelő települések közé tartozott. Jómódú község volt, erre utalnak a XVIII-XIX. századból, sőt korábbról fennmaradt épületei. A legrégebbi, műemlék épület a XIV. században, gótikus stílusban épült, kerített római katolikus templom. Sokszög záródású, támpilléres szentélyének csúcsíves ablakai ma is láthatók. 1536-1671 között a reformátusok használták, de II. Rákóczi György özvegye, a hitbuzgó katolikus Báthori Zsófia visszavette tőlük. Később, 1705-11 között ismét a református gyülekezet vette birtokába a templomot, amely 1711 óta végleg a katolikusoké. 1733-ban felújították az épületet, ekkor látták el a tornyot fazsindelyes hagymakupolával. A XIX. században már kicsinek bizonyult a templom, 1836-ban meghosszabbították. A reformátusok sem maradtak templom nélkül. Érdekes történetet ír le Lázár István a tokaji borról írt Borok királya - királyok bora c. könyvecskében (Corvina, 1987). A XVIII. században, a református templom építésének idején, az egyik tekintélyes, református szőlőbirtokos ...a gyűjtés egyedülálló formáját eszelte ki. Nem kezdett tárgyalni addig a borai iránt érdeklődő vevőkkel, amíg azok nem adakoztak az épülő templom javára. Nem kötött ki összeget. Ezt az üzletfelei tetszésére, gavallériájára bízta. Ma - Lázár szerint - a tolcsvai református anyakönyv adakozási jegyzékéből kiderül, hogy a templom felépítéséhez a varsói, krakkói, gdanski, lembergi (Lvov), kijevi zsidó borkereskedők nem kis mértékben járultak hozzá. Ez egyben azt is mutatja, hogy a Hegyalja borainak kivitele észak, északkeleti irányba történt. És még valami nagyon fontosat mutat - ami egyébként erre az egész vidékre jellemző volt mindig - a toleranciát a más vallású, más nemzetiségű emberekkel szemben. A Kossuth utcában álló volt Szirmay-kastély barokk eredetű, műemlék épület. 1820 körül klasszicista stílusban átépítették, majd a XIX. század második felében eklektikus stílusban bővítették. Ma általános iskola. Ugyancsak műemlék a Királyudvar - Rákóczi-kastélyként is emlegetik - amelyet Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége építtetett (Kossuth u. 63.). Ma az 1970-ben létesült Borászati Múzeumnak ad otthont. A múzeum állandó kiállítása A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története. Bemutatják a szőlőművelés eszközeit a XVII. századtól kezdve, de látható néhány, a regéci üveghutában a hegyaljai borok számára készített üvegpalack is. (Érdeklődni a 47/384-164-es telefonszámon lehet.) A volt Dessewffy-kastély (Szt. Imre utca 4.) 1659-ben épült kora barokk stílusban. A Dessewffy-család csak a XIX. század elejétől birtokolta, ebben az időben átalakították, bővítették. Ma művelődési ház. Még egy kastély van a településen - bár ezek az épületek inkább kúriának tekinthetők - a XIX. században épült, volt Kurucz-kastély (Bajcsy-Zsilinszky u. 61.). A Kincsem-kastélyként is emlegetett Waldbott-borház külterületen álló (Kincsem-dűlő) épülete ma (2003-ban) erősen renoválásra szorul. Polgármesteri hivatal: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16. Tel.: 47/384-217