Tihany

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Tihanyi-félsziget, megkoronázva az apátsági templom-kolostoregyüttessel, a Balaton-part egyik legszebb tájegysége. Ha Tihanyról beszélünk, általában az egész félszigetet értjük alatta, amely ma már valóban egy közigazgatási egység. A középkorban azonban több falu állt itt. A félsziget nyakánál terült el a török időkben elpusztult Apáti, melynek néhány évvel ezelőttig teljesen romos, XII. századi templomát felépítették lefedték és lezárták. Ma már nem nevezhető romnak , mégis így emlegetik. A révnél kialakult Újlak falura is csak templomának romja emlékeztet. Az Óváron bronzkori, kora vaskori földvár állt, sáncrendszerének maradványai még észlelhetők. Értékes leletanyag került elő: temetkezési urnák, edénytöredékek. A félsziget sok látnivalója közül a legismertebb a bencés apátsági templom és kolostor. Alapítása (1055) egy küzdelmekkel, csatározásokkal teli korszakot követett, melynek során I. Andrásnak az országon belüli pogány lázadókkal és a határon túlról betörő ellenséggel (III. Henrik német császár) is meg kellett küzdenie. Hálából a győzelemért monostort építtetett, ahová bencés szerzeteseket hívott. Felesége - a kijevi nagyfejedelem leánya - kíséretében jött bizánci szerzetesek pedig az Óvár oldalában, a bazalttufában vájtak maguknak kolostori cellákat. A barátlakások a kikötőtől, vagy a templomtól is, a Z jelzésen érhetők el, de a Lóczy Lajos tanösvény (P+) is érinti. A király a templomot jelölte temetkezési helyéül, sírja ma is látható az altemplomban. E monostor számára írt királyi adománylevél a legrégebbi, írott magyar nyelvemlékünk, az eredetit a pannonhalmi apátság levéltárában őrzik. A templom a török időkben majdnem teljesen elpusztult, csak az altemplom maradt meg. A jelenlegi díszes, barokk templomot 1719-54 között emelték. A kolostort is ez időben építették újjá és bővítették. Ekkor alakult ki a mai négyszögletes épület. A templombelső kialakítása 1753-ban kezdődött Stuhlhoff Sebestyén munkájával, aki a csodálatos fafaragványokat készítette. Haláláig itt dolgozott, a templom alatti kriptában temették el. A templomot 1778 szeptemberében szentelte fel a veszprémi püspök. Sajnos egy évszázaddal később az egyik fele - amelyik nem sziklára épült - megroggyant, nagyobb helyreállításra volt szükség. Felújították a templombelsőt is, melyet ma Lotz Károly, Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos freskói díszítenek. Híres volt a tihanyi visszhang, a templom É-i fala több, akár 10 szótagot is visszamondott . Sajnos, a nagyobb arányú beépítés ezt tönkretette. A kolostorépület egy részében múzeum van, ahol a régmúlt idők régészeti leletein túl IV. Károlyra, az utolsó Habsburg uralkodóra is emlékezhet az utókor. 1921-ben, a trónja visszaszerzésére tett sikertelen kísérlet után feleségével együtt Tihanyba vitték, ahol 5 napot töltött szobafogságban, mielőtt Madeirára szállította volna egy brit hajó (elhunyt 1922. ápr. 1-jén Madeira szigetén). A múzeum 1994 óta a bencés rend tulajdona. A templomhoz vezető lépcsősor mellett áll Az alapító király szobra, Varga Imre alkotása. A templom közelében, a Batthyány u. és a Piski sétány között helyezkedik el a több épületből álló szabadtéri néprajzi múzeum (skanzen). Az egyik épület egy halászház, ahol a halászcéh felszerelési tárgyai - többek között egy farönkből kifaragott ún. bödön-, vagy bodonhajó - láthatók. A fazekasházban a fazekasság eszközeit és a kész alkotásokat mutatják be. A harmadik épületben egy XIX. századi gazdaház berendezését, felszereléseit tekinthetik meg. A babamúzeum (Visszhang u. 4.) régi népviseletbe öltöztetett babákon mutatja be a Balaton-felvidék öltözködési szokásait. A tatárjárás után a Csúcs-hegyen palánkkal is megerősített kővár épült, amely a törökkel folytatott harcokban a végvárrendszer fontos láncszeme volt. Híres kapitányai voltak: Gyulaffy László és Piski István. A XVIII. század elején a többi várunk sorsára jutott, a császári hadvezetés felrobbantatta. A Balaton partján, a móló közelében van a MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézete, amely 1926-ban Magyar Biológiai Kutatóintézet néven létesült. A tó vízkémiájának és a vízi élőlények életének kutatása a fő feladata. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) Tihanyi Obszervatóriuma a földmágneses erőtér vizsgálatával foglalkozik. A mérőállomás a falutól D-re, a Kerek-hegy oldalában van. Az obszervatórium épületében kapott helyet az Eötvös Loránd (1848-1919) emlékkiállítás. A világhírű magyar fizikus 1901 és 1903 telén itt, a félsziget mellett, a Balaton jegén végzett kísérleti méréseket a torziós ingával, amely a gravitációs erő változásainak mérésére alkalmas. A Ferenc pincénél (étterem) bormúzeum és szőlőművelési bemutató tekinthető meg. Turisztikai információ: Tourinform, Kossuth u. 20. Tel.: 87/448-804; Tihany Tourist, Kossuth u. 11. Tel./Fax: 87/448-481 Polgármesteri hivatal: 8237 Tihany, Kossuth u. 12. Tel.: 87/448-545

 Cserhegy,  Diós és Gödrös,  Horgásztanya,  Kopaszhegy,  Óvár,  Rév,  Sajkod,

barátlakások
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Babamúzeum
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
műemlék házak
bencés apátsági templom és kolostor
újlaki templomrom
apáti templomrom
Tihanyi-félsziget

Tihany Látnivalók részletekkel