Tengelic

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A tarka tollú kis énekesmadár - mint névadó - találóan jellemzi a települést. A 16. sz. elején még népes falu a török idők alatt elpusztult. A Mezőföld déli részén fekvő elvadult, homokos táj nem volt vonzó a letelepedésre. A 18. sz.-ban Gindly Urbán kapta meg ezt a vidéket a királynőtől. Gindly eredetileg tözsér, azaz marhakereskedő volt. A gyakori háborúk során a katonák élelmezésére lábon hajtották a jószágot a harcterekre. A bécsi udvar nemesi oklevéllel és parlagfölddel fizetett. A szájhagyomány szerint akkora földet adományozott amit napkeltétől napnyugtáig körbe tudtak szántani . A 19. sz.-ban a Gindly-család férfiágon kihalt. A féltucat Gindly-lány viszont vonzotta a földnélküli dzsentriket. Egymás után épültek az udvarházak és kastélyok. A majorok egyúttal új munkahelyeket is teremtettek. 38 településről sereglettek ide a cselédek, zsellérek. A puszták népe megvetette lábát az árvalányhajas homokon. Későn vált önálló községgé. Kezdetben Medinához, majd Szedreshez tartozott, míg végül Kölesdről irányították (1888-1907). Neve is ilyen kálváriát járt be: Gindly-család - Zichy-puszta - Kistengelic - Tengelic. Az idetelepültek konokul csak-azért-is meg akarták mutatni, hogy a mostoha körülmények ellenére is lehet boldogulni. A megyében egyedülálló lakosságnövekedés állott elő: száz év alatt megháromszorozódott. A II. világháború után az uraságok eltűntek a történelem süllyesztőjében. Voltak azért köztük országos példaképek is, mint a jobbágyfelszabadító Bezerédj István és a nemzet-gazda Csapó-család. A mg. termelőszövetkezet és az állami gazdaság lett a faluban a fő munkahely. Mindkettő a megyei ranglista élmezőnyében ténykedett. Közben újabb népesség-csere során felvidéki és erdélyi családok is kerültek a községbe. A sok helyről összeverbuválódott lakosság szorgos munkája révén példamutatóan összekovácsolódott. A békés egymás mellett élést a mai napig szépen szimbolizálja a 4 vallási felekezet temploma - katolikus (1912), evangélikus és református (1937) és nazarénus (1995). Napjaink rendszerváltozása itt sem megy zökkenőmentesen. Sok fiatal városba költözött, öregszik a lakosság. Felsőtengelic: a volt Megyei Tanács Oktatási Központja. Arborétum (40 hektár) védett terület, a volt Gindly-Benyovszky-kastély (barokk eredetű, klasszicista, a 19. sz. első felében épült.) ma Kiss István szobrász alkotóháza, állandó kiállítás. Középtengelic: a volt Csapó-kastély. Arborétum (17 hektár) védett, ma osztrák Gartner-érdekeltség. Horgásztó. Barokk kápolna a XVIII. sz.-ból. Alsótengelic: a volt Gindly-Benyovszky-kúria (későklasszicista, 1840 körül épült) - ma szociális otthon. Polgármesteri hivatal: 7054 Tengelic, Rákóczi Ferenc u. 11. Tel.: 74/432-122, 74/532-008, 74/532-009

 Alsóhídvég,  Alsótengelic,  Felsőtengelic,  Jánosmajor,  Júliamajor,  Katalinpuszta,  Kishídja,  Középhídvég,  Középtengelic,  Szőlőhegy,  Vadászmajor,

Benyovszky-kastély
Csapó-kúria
Gindly-Benyovszky-kúria

Tengelic Látnivalók részletekkel