Tatabánya

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Gerecse és a Vértes találkozásánál, a Tatai-árokban fekvő, több mint 75000 lakosú város. Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya községek 1947-es egyesítésével jött létre, s 1950-től Komárom-Esztergom megye székhelye. Területén már a történelem előtti idők embere is megtelepedett. A nagyszámú paleolitikumi és neolitikumi lelet tanúsága szerint a Város fölött nyíló Szelim-barlang az őskori elődeink kedvelt lakhelye volt. A bronzkorból (mészbetétes edények és településmaradványok), a vaskorból, a rómaiak idejéből (épületromok és temető) és a népvándorlás korából (avar vaskengyel, kopja, temető) számtalan tárgyi emlék került elő a környékről, a honfoglalás korából pedig a város Dózsakert részén egy település nyomaira bukkantak. Gallát 1251-ben, Bánhidát pedig 1288-ban említették oklevelek először. A XVI. századig Tata várbirtokai voltak, majd Vitány várának lettek a tartozékai . Egy 1440-es oklevél már két Gallát említ. A törökdúlások miatt Alsó- és Felsőgalla 1529-ben, Bánhida pedig 1543-ban elpusztult. A következő évszázad folyamán részlegesen visszatelepültek, s ezekben az időkben sok tulajdonos váltogatta egymást. 1727-ben Eszterházy József megvásárolta Tatát a hozzá tartozó falvakkal együtt, így Alsó-, Felsőgalla és Bánhida a tatai-gesztesi uradalom része lett. 1733-tól németországból jött katolikus családokat költöztetett ide a hiányzó lakosság pótlására. Alsógalla és Bénhida az eredeti helyén, Felsőgalla viszont attól egy kicsit DK-re épült újra. Bár a települések főleg németajkúak lettek, lakói részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban. A gazdasági fejlődés 1884 után, az Újszőny-Budapest vasútvonal megépítésével gyorsult fel, de igazán nagy lökést a falvak területén felfedezett szén jelentette. Rövidesen megnyitották az első aknát, az Eszterházy-aknát a települések hármashatáránál, majd ezt követte a tőbbi akna megnyitása is. Alsógalla részeként felépült határában az Ótelep bányászkolónia, mely 1902-ben Tatabánya néven önálló község lett, így a XX. század elejére kialakult az a négy község, melyek egyesítésével 1947-ben létrehozták Tatabánya városát. A szénbányászat meghatározta Tatabánya ipari arculatát: erőmű, cement-, mész-, aluminium- és brikettgyártás ill. vegyipar települt a városba. A bányászat a széntelepek fokozatos kimerülésével az 1990-es évek végére megszűnt, de gazdasági okok miatt bezárták a cement- és aluminiumgyárat is. Ezt követően a meglévő üzemek mellé új iparágak jöttek, így fennmaradt Tatabánya régióbeli vezető szerepe. A város látnivalói, nevezetességei: az alsógallai barokk r. k. templomot 1765-66 között, Fellner Jakab tervei alapján építették, majd 1831-ben újjáépítették. Barokk főoltára és keresztelőkútja XVIII. századi, az empire szószéke 1800 körül készült. A bánhidai barokk r. k. plébániaház (1755) és a barokk Lapatári-malom (1753) szintén Fellner munkái. A bánhidai r. k. templom román kori, romos elődjét Fellner Jakab 1776-ban átépítette, de ezt a templomot 1885-ben lebontották. Helyére Feszty Adolf tervei alapján, neoromán stílusban újat emeltek, melynek oldalfalába beépítették a középkori templom kapujának részleteit. Felsőgalla r. k. temploma 1794-98 között késő barokk stílusban épült. Az oltárai, a szószéke és az orgonája szintén a XVIII. századból valók. A város fölé magasodó Kő-hegy sziklaszirtjén áll a millenium évében állított Turul-emlékmű, mely közel 15 m-es szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. A környező parkerdőben kellemes sétákat tehetünk, felkereshetjük a közeli Szelim-barlangot. A barlangot az őskori leletei tették híressé, ahonnan ragyogó kilátás nyílik Tatabányára. Tatabánya vá.-tól indul ki a P turistajelzés. A turistaút felkeresi a Turul-emlékművet és a Szelim-barlangot, a jelzéseit tovább követve a Csúcsos-, a Kopasz-hegy, a Halyagos és az Őzfej alkotta területre, a Gerecse turistaúthálózatának legsűrűbb részére érünk. Polgármesteri hivatal: 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Tel.: 34/515-700, 34/317-525, 34/313-757; Fax: 34/311-283

 Csákányospuszta,  II. vízmű,  Koldusszállás,  Körtvélyespuszta,  Síkvölgyi temető,  Síkvölgypuszta,  Szőlőhegy,  Tüdőszanatórium,  XV. akna,

Szelim-barlang
Turul-emlékmű
Lapatári-malom
Oktatástörténeti Gyűjtemény
Szabadtéri Bányászati Múzeum
Tatabányai Múzeum
bánhidai római katolikus templom

Tatabánya Látnivalók részletekkel