Tarján Leírás
Több mint 2700 lakosú község Tatabányától ÉK-re, a Gerecse tetőtöl D-i irányba. Területéről a neolitikumtól kezdve számos régészeti lelet előkerült, közülük legtöbb a rómaiak, a népvándorlás és a honfoglalás korából. 1244-ben említette először oklevél Tarjánt. Az ótörök targan=nagy méltóság, alkirály-ból eredő neve a Tarján magyar törzsnévből származik. Egyháza a zsámbéki plébániához tartozott, 1326-ban Pál mester birtoka volt. A kis jelentőségű középkori várára ma már csak romjai és sáncai emlékeztetnek. 1426-ban a vár a faluval a tatai vár tartozéka volt. 1529-ben a török harcok miatt elpusztult, és csak egy évszázad múltán népesült be újra. 1707-ben a szabadságharc alatt a lakossága Rákóczi mellé állt, ezért sokat zaklatták a császári csapatok. Az 1739 végén sújtó pestisjárvány Tarjánt is megtizedelte, így német telepeseket kellett betelepíteni a magyarok mellé. A falu nagyobbrészt németajkú lett, és maradt a mai napig. A környék erdeinek köszönhetően Tarján az erdő- és vadgazdálkodásból élt, de a környező dombokon virágzott a szőlő és gyümölcstermelés is, az 1848-49-es szabadságharc után pedig rendszeresen rendezett országos hírű állat- és kirakodóvásárt. Tarján Rákóczi utcában álló két temploma műemlék jellegű épület. A r. k. templomot Fellner Jakab tervei alapján 1775-78 között, barokk stílusben építették. A templom XVIII. század végi főoltára copf stílusú, említésre méltóak a falakon látható 12 apostolt ábrázoló festmények is. A ref. templomot 1785-ben késő barokk stílusban építették. Érdemes még megnézni a r. k. templom előtti parkban álló népi barokk Szentháromság-szobrot. A falutól délre, mintegy 3,5 km-re magasodik a 448 m magas Somlyó hegy, melyen egykor a XV. századi, gótikus vár állt. A várból jószerivel csak a köralakú sánc, és néhány kő található meg, de egyesek szerint ezek a nyomok egy római őrtorony maradványai. Érdekesség, hogy északabbra, a patak mellett található Nádas-tói-rét területén egy (római?) erődítmény körvonalai láthatók, és a környéken fellelhetők még az ide vezető római út maradványai is. A falu központjából indul ki a K+ turistajelzés, mely a Természetbarát-forrás mellett halad el, majd az Országos Kék jelzésbe csatlakozik. Innen a K jelzésen északra haladva a Pes-kő-barlang kereshető fel, ha viszont délre indulunk el rajta, akkor a Somlyó várához jutunk el. A K-ből itt leágazó Ka jelzés a hegy csúcsára visz fel, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a környező tájra. A horgászni és pihenni vágyók felkereshetik a községtől DK-i irányban fekvő, a Szent László-patak duzzasztásával keletkezett halastavat. Polgármesteri hivatal: 2831 Tarján, Rákóczi Ferenc utca 39. Tel.: 34/372-613