Tarcal

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik. Határából kő-, réz- és bronzkori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy a területen már régen megtelepedett az ember. A falutól K-re 1894-ben egy honfoglalás kori vezéri sírt tártak fel. A legenda szerint ez Turzul (Turcol) vezér sírja, akiről a település a nevét kapta. A sír helyén, a Nagy-Kopaszra vezető út mellett 1930-ban emlékművet állítottak, a leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. Innen hangulatos kilátás nyílik Tarcal két templomára. Tarcal a honfoglalás idején királyi birtok volt, 1100-ban Könyves Kálmán itt tartott egyházmegyei zsinatot, amelyen törvénybe iktatták, hogy ...boszorkányokról pedig mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak. A zsinat feltételezett helyén Könyves Kálmán emléktáblája áll (Könyves Kálmán u. 34.). A település első írásos említése 1278-ból maradt fenn egy királyi adománylevélben. Tarcal a XV. században már mezőváros lett. A szépen fejlődő városka lakóinak életét a XVI-XVII. században megkeserítették a török és német betörések, a fosztogatás. Többször el is néptelenedett 1-2 évre, majd újratelepült. A XVI. század közepére a lakosság nagy része református hitre tért. 1562-ben a reformátusok zsinatot tartottak, itt szövegezték meg hitvallásukat. A település a XVII. század elejére Rákóczi-birtok lett, majd 1711 után a királyi kamara kezébe került. A XVIII. század közepétől lendületes fejlődés következett, a szőlő- és bortermelés anyagi biztonságot teremtett. Nagyobb arányú építkezések kezdődtek, a település nevezetesebb épületeinek nagy része ebből az időből származik. A műemlék római katolikus templom gótikus eredetére (XV. sz.) már csak a torony sarkán álló támpillérek és a kripta falai emlékeztetnek. A régi templom - amelyet egy ideig a reformátusok is használtak - a XVIII. század második felére annyira megrongálódott, hogy használhatatlanná vált. A barokk stílusban újjáépített templomot 1766. július 31-én szentelték fel. Berendezése rokokó, a XVIII. század közepéről való. A község másik műemlék épülete a XVIII. század második felében, barokk stílusban épült, ún. Rákóczi-ház (Könyves Kálmán u. 52.), amelyet a XIX. században erősen átépítettek. Az épületből nyílik a Rákóczi-pince, ma a Szőlészeti Kutató Intézet működik itt. A késő barokk stílusú református templomot 1777-97 között emelték. A szószék fölött szép, áttört, barokk fakorona látható. A Fő út 71. sz. alatt található volt Sebeő-kúriában ma a Bakancsos Turistaszálló működik. Ugyancsak a Fő úton, a 116. sz. alatt látható a volt Andrássy-kúria. A XVIII. századi, eredetileg barokk épületet a XIX. század első felében átépítették. Az 1800 körül épült, szépen rendbehozott, egykori zsinagógában (Fő út 86.) ma a Tarcali Galéria működik. A településtől É-ra emelkedő Terézia-dombon álló, ellipszis alaprajzú, késő barokk Terézia-kápolnát a XVIII. században építették. A domb D-i lábánál az 1870-ben épült volt Degenfeld-kastély tömbje látható, ma szállodaként üzemel (Terézia kert 9.). Egykor itt volt a Magyar Királyi Vincellérképezde is, amelyben 1873-ban kezdték meg a képzést. Az egykori tanpince ma a gr. Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet tulajdona. Klapka György honvédtábornok mellszobra a róla elnevezett általános iskola (Árpád u.) előtt áll, emlékeztetve az 1849. jan. 21-22-én e térségben lezajlott csatára (lásd Bodrogkeresztúr ismertető). A tábornok egykori szálláshelyén (Fő út 64.) emléktáblát állítottak. Polgármesteri hivatal: 3915 Tarcal, Fő út 61. Tel.: 47/580-440, 47/580-441; E-mail: tarcal@tarcal.hu

 Alájáródűlő,  Hódostanya,  Kishomokostanya,  Smigertanya,  Szőlészeti kutatóintézet,  Uraitanya,  Útfenntartó,  Várkonyitanya,

Turzul vezér emlékműve
Rákóczi-ház
Andrássy-kúria
Degenfeld-kastély
római katolikus templom
volt zsinagóga

Tarcal Látnivalók részletekkel