Tótvázsony Leírás
A község területén római település nyomaira bukkantak, de újkőkori és bronzkori leleteket is találtak a régészek. A honfoglalás idején szláv lakosság élhetett itt - az 1082-ből való első írásos említés már Touthvasun -, akik később teljesen elmagyarosodtak. A település mai határában a középkorban több kis falu állt (Csatár, Billege), amelyek a török időkben elpusztultak. Tótvázsony birtokos urai a XVIII. században a visszatelepülő magyarok mellé német családokat is telepítettek. Az 1792-94 között épült református templom (copf stílus) helyén állhatott a középkori falu temploma. A református templomban tartotta esküvőjét Pálóczy Horváth Ádám (1760-1820) költő, Kazinczy barátja, aki dunántúli földbirtokos volt. A lelkészlak is a XVIII. század végéről való copf stílusú épület. A katolikus templomot 1818-ban emelték, késő barokk stílusban. A temetőben áll az utolsó bakonyi betyár, Savanyú Jóska sírja. A szomszédos Hidegkút Nagy- és Kishidegkút egyesüléséből jött létre 1927-ben. Nevét valószínű karsztforrásairól kapta. Késő barokk katolikus temploma 1780-ban épült, Esterházy Károly püspöksége idején. Későbbi átalakítása során klasszicista stílusjegyeket kapott. A körjegyzőség, az iskola is Tótvázsonyban van. Polgármesteri hivatal: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101. Tel.: 88/506-793; Fax: 88/506-740; E-mail: jegyző@totvazsony.hu.
Tótvázsony Településrészek
Csárdamajor,
Cservölgypuszta,
Kövesgyűrpuszta,