Tát Leírás
A Gerecse É-ÉK-i részén, a Duna partján elterülő, több mint 5400 fős község. Környékéről számos régészeti leletet ismerünk a csiszolt kőkorszaktól egészen a rómaiak idejéig. Ez utóbbi korból említésre méltóak a cserépedények, Traianus bronz és Contantinus arany pénzérméi, ill. az Aquincumot Brigetioval ősszekötő római út maradványai. A mai Tát középkori elődje az iskola és a templom környékén alakult ki, melyet oklevélben 1146-ban említettek először. Ezen adományozó okirat szerint Fulkó hospes (hospes = királyi vendég) a pannonhalmi apátságnak adta. 1181-ben III. Béla király az esztergomi kereszteseknek ajándékozta. Később, 1288-ban vámszedőhelyként működött. A középkori eredetű, Szent Györgyről elnevezett templomának elődjét már a XIV. század elején említették. A török korban nem néptelenedett el, a vízimalma és a temploma is működött, s Táthoz tartozott Tokod egyháza is. 1685-ben űzték ki innen a törököt, de a csata idején a templom leégett és egészen a XVIII. század elejéig tető nélkül maradt. A harcok során súlyos károkat szenvedett települést egy évvel később már pusztaként említették, de hamarosan németországból jött katolikusokkal újratelepítették. Ezután lakossága szépen gyarapodott, és templomát 1747-ben barokk stílusban újjáépítették (ma nem tartozik a műemlékek közé). 1768-ban földrengés, 1838-ban és 1876-ban árvíz, majd a XX. század két világháborúja súlytotta e Duna-parti települést. Az 1930-as években a falutól nyugatra húzódó 3 km-es, nyílegyenes betonúton (a mai 10-es főút elődje) gyorsasági autóversenyeket rendeztek, melyek során sebességi világrekodok is születtek. A falu fő nevezetessége az 1820 körül, klasszicizáló stílusban épült magtár. A Mogyorósbányára vezető műút derékszögű kanyarjánál áll a XIX. század második felében emelt Szentháromság-kápolna. Az épület előtti területen évente aratóünnepséget szoktak rendezni. Polgármesteri hivatal: 2534 Tát, Kossuth Lajos út 15. Tel.: 33/514-510
Tát Településrészek
Depó,
Fűrésztelep,
Malom,