Szomor Leírás
Több mint 1000 lakosú község a Gerecse DK-i szélén, a Bajnai-Epöli-vízfolyás mellett, közel a megyehatárhoz. A területén kő- és bronzkori, ill. római kori leleteket is találtak. Leghíresebbek közülük: egy szinte teljesen ép római kocsi bronz oromdíszekkel, és egy feliratos, domborműves római sírkő. A falut először 1269-ben említették írások, a neve ekkor Zomodor volt. Feltételezik, hogy az akkori település a mai Somodorpuszta területén helyezkedett el. A török korban elpusztult falut a XVIII. században református magyarokkal újranépesítették, de őket az új tulajdonosok, a Sándorok elkergettek és helyükre katolikus németeket költöztettek be. Az 1739-es pestisjárvány Szomort is megtizedelte. Egy ideig itt élt és vendégeskedett az 1848-49-es szabadságharc híes alakja, Guyon Richárd, a branyiszkói győző . A II. világháború után, 1946-ban a sváb lakosság többségét kitelepítették és helyükre magyar családokat hoztak. A XVIII. század végén épült a késő barokk r. k. templom, de feltételezik róla, hogy gótikus eredetű. Említésre méltóak a szőlőmotívumokkal díszitett faragottfa-padjai, a vörösmárvány keresztelőkútja és szenteltvíz-tartója. Műemlék a copf stílusú temetőkápolna is, melyet Schemberg Félix tervei alapján 1811-ben építettek. 1807-ből származik a Jókai u. és Vörösmarty u. sarkán álló - szintén műemlék - késő barokk Nepomuki Szent János-szobor. Említésre méltóak a volt Vásárhelyi-kastély (ma iskola, Mátyás kir. u. 8.) hatalmas pincéi és vasajtói, melyek a hagyomány szerint a XV. századból származnak, és a Gyermely u. 5. sz. alatt nyíló népi pince. Polgármesteri hivatal: 2822 Szomor, Vörösmarty Mihály u. 3. Tel.: 34/370-604, 34/580-508, 34/580-530