Szomód

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

2000 körüli lélekszámú község a Gerecse É-ÉNy-i szélén. Határában az őskoroktól kezdve megtelepedett az ember. Legjelentősebb leletek a rómaiak idejében itt élt illir azulus-törzstől és maguktól a rómaiaktól (feliratos kövek) maradtak ránk. Első írásos említése 1225-ből származik, neve ekkor a Szomol személynévből eredő Zumuld volt. 1269-től a Csák nembéli Ugrin birtoka, de a következő század közepén már a Rozgonyi család tulajdonaként a tatai vár tartozéka volt. Ekkortájt népes falunak számított, s a tatai plébánia fiokhivatala működött itt. Török időkben, a tatai vár eleste (1543) után Szomód elpusztult. A XVII. század elején népesült újra, új lakói a Tisza mellékéről érkező református magyarok voltak. 1727-ben a tatai várral együtt gróf Esterházy József birtokába került, aki katolikus lévén katolikus németeket telepített ide, a reformátusok templomát elvette, a helyi református egyház működését pedig betiltotta. A düledező, immár katolikus templom helyére 1775-ben újat építtetett, majd a felekzetek közötti megbékélés, és a ref. egyház működésének újraindulása (1784) után több mint egy évszázaddal felépült a református templom is. A már békés időben fejődésnek indult a település lakóinak megélhetését a mezőgazdaság jelentette. XX. században egy rövid időre - 1975-1985-ig - közigazgatásilag Tatához csatolták, majd ismét önálló lett. Látnivalók: a község barokk római katolikus temploma 1775-78 között épült Fellner Jakab tervei alapján, tornyát később, 1832-ben építették. A műemlék jellegű templom berendezése a XVIII. század végéről származik, az épület álló - szintén védett - barokk Nepomuki Szent János-szoborot 1708-ban állították. A településhez tartozó Betlehempusztán található, XIX. század közepén épült erdészház és melléképületei városképi jelentőséggel bírnak. Az erdészházban rendezték be a tájházat. Szomódról a Z turistaúton érhető el a Dunaalmási kőfejtők védett területe. A főként édesvízi mészkövet tartalmazó bányákból több 2000 éves kőszállító római út vezet Szomódra, melynek egy részén halad a turistautunk is. A bányák gazdagok ősmaradványokban. Megtalálhatók itt az óriásegysejtűek, a nummulitesek maradványai (Szent László pénze), de a Négyes bányából előkerültek egy őselefántfaj csontjai, a Les-hegyi kőfejtőből pedig a fogai. A védett területhez tartozó szomódi páfrányos erdőben hajdanán 18 páfrányfaj fordult elő, de a fenyves fáinak pusztulása miatt a mikróklima megváltozott és szinte teljesen eltüntek az itteni páfrányok. Polgármesteri hivatal: 2896 Szomód, Fő utca 23. Tel.: 34/491-013, 34/591-020

 Betlehem,  Ferencmajor,  Kenderhegy,  Máriamagdolnapuszta,  Sertéshizlalda,  Vasúti őrházak,

római katolikus templom

Szomód Látnivalók részletekkel