Szentlőrinc Leírás
Árpád-kori település. Első okleveles említése 1235-ből származik S. Laurency Wukor néven. A település és környéke a bronzkor óta folyamatosan lakott. A török hódoltság időszakában közigazgatási alközpont, majd a XVIII. század elejétől - centrális fekvésének és fejlettségének köszönhetően - mezőváros, uradalmi központ. Kedvező földrajzi helyzete, a közlekedési viszonyok (1783. postaállomás; 1868. Pécs-Barcs, 1882. Szentlőrinc-Budapest vasútvonal megépítése) és a gazdasági, igazgatási szerepkör a térség legjelentősebb településévé fejlesztette Szentlőrincet. A város közúti, vasúti csomóponti jellegéből adódóan a helyi látnivalókon túl kiinduló, illetve érkező állomása lehet a szomszédos kistérségek, tájegységek turisztikai programjainak. Szentlőrinc számos műemléke, múzeuma ásatási leletekkel, a paraszti élet használati eszközeivel, a település fejlődésének tárgyi eszközeivel és dokumentumaival mutatja be a történelmi múltat. Termálvizű strandja és a különböző sportlétesítmények a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét biztosítják. 1994. óta évente kerül megrendezésre augusztus utolsó hetében a Gazdanapok kiállítás és vásár, melyen a megye és az ország mezőgazdasági termelőin, feldolgozóin, értékesítőin túl egyre több külföldi kiállító is részt vesz. Polgármesteri hivatal: 7940 Szentlőrinc, Munkácsy Mihály u. 1. Tel.: 73/570-990
Szentlőrinc Településrészek
Keresztespuszta,
Szőlőhegy,
Tarcsapuszta,
Vasúti őrházak,