Szentendre

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Szentendre a Dunakanyar déli kapuja, a templomok és a múzeumok városa. Területén már az újkőkorban megtelepedett az ember, és attól kezdve szinte minden korból tetemes mennyiségű leletet találtak a régészek. A rómaiak idején az Aquincumból Brigetio (Szőny) felé vezető Duna menti út fontos állomása volt az itteni erőd, Ulcisia Castra. A környékén villagazdaságok voltak, a város területén sok római, feliratos kő került elő. A népvándorlás korának népei is megtelepedtek hosszabb-rövidebb időre. A honfoglalás után az első okleveles említés 1002-ből való, ekkor egyházi birtok volt. A századok során többször cserélt gazdát, 1659-től gr. Zichy István, győri kapitány birtokolta. A török időkben megfogyatkozott a település lakossága, de 1690 után - amikor a törökök másodszor is elfoglalták Belgrádot - tömegesen érkeztek a szerb menekültek az országba, s a Duna mentén több helyen, így Szentendrén is megtelepedtek, a királytól kiváltságokat kaptak. 1700-ban a polgárok bérbe vették városukat és határát gr. Zichy Istvántól. A XVII. sz. végén megalakult a Szentendrei Kereskedő Társaság, 1720 körül felépült a Fő tér 2-5. sz. alatt álló kereskedőház, a város legrégebbi épülete. Jelenleg a Szentendrei Képtár kapott helyet benne. Ugyancsak a Kereskedő Társaság emeltette 1763-ban a Fő tér közepén álló vörösmárvány emlékkeresztet, hálából, hogy a pestis elkerülte a várost. A XVIII. sz.-ban fellendült az egyházi és a világi építkezés. A városháza a XVIII. sz. első felében épült, de 1924-ben neobarokk stílusban átépítették, bővítették. Közelében található az 1746-77 között épített, barokk stílusú, egykori Opovacska-templom, amelyet a XIX. század végétől már a reformátusok használnak. A XVIII. század közepén épült a Fő téren álló barokk, szerb ortodox Blagovesztenszka-templom. Szép, rokokó ikonosztáza a század második feléből, az ikonok 1790-ből valók. A Fő tér 6. szám alatti, egykori szerb iskola 1793-ban emelt épületében található a Ferenczy Múzeum, amely a nevét Ferenczy Károly festőművészről kapta, aki családjával néhány évig Szentendrén élt. Felesége és gyermekei is a képzőművészet különböző területein alkottak. A Ferenczy család tagjainak munkáit a múzeumban - amely egyébként Pest megye múzeumainak központja - állandó kiállítás mutatja be. Csak néhány lépés innen a Kovács Margit Múzeum, az 1750 körül épült egykori sóházban (Vastagh Gy. u.). A keramikus művésznő 1972-ben a városnak adományozta életművének jelentős részét, ezt állították ki a múzeumban. Alig 150 méterre, a Dumtsa Jenő u. 10-ben található a Barcsay Gyűjtemény. A festő- és grafikusművész 1928-tól dolgozott a szentendrei művésztelepen. A kiállítást egy XVIII. századi lakóházban rendezték be, a művész korai és élete utolsó éveinek munkái mellett márványmozaik, üvegmozaik és gobelinek is láthatók. Ha a szemben lévő Péter-Pál utcán bemegyünk, a XIX. sz. közepétől római katolikus Péter-Pál (volt Csiprovacska)-templomhoz érünk. A barokk templom 1753-91 között épült fel. Sétáljunk vissza a Fő térre, de mielőtt a keskeny sikátorok egyikén nekivágnánk a Várdombnak, érdemes betérni a Kmetty Múzeumba (Fő tér 21.). A kiállítás a festő életművének különböző szakaszait mutatja be. A Várdomb a nevét valószínűleg fallal megerősített, hajdani, középkori templomáról kapta, vár nem állt rajta. Itt magasodik a római katolikus plébániatemplom, amely a XVIII. században épült a középkori templom részeinek felhasználásával. A szentély külső falán középkori falfestménytöredék látható. Már a kilátásért is megéri ide felkapaszkodni! Szentendre óvárosa a lábunk alatt hever, bekukucskálhatunk az apró udvarokba is. Távolabb a Duna csíkja és a Szentendrei-sziget partja látszik. Természetesen múzeumot itt is lehet találni, a Templom tér 1. szám alatt van a Czóbel Béla Múzeum, ahol a festő és felesége, Modok Mária szentendrei alkotóéveinek gyümölcseit láthatjuk. Néhány métert kell megtenni és egy újabb templomnál állunk, a szerb ortodox püspöki (Beograda-)székesegyháznál. A barokk templom 1756-64 között épült. A dúsan faragott, aranyozott, rokokó ikonosztáz képei 1777-84 között készültek, az Alkotmány utcára nyíló kovácsoltvas, rokokó díszkapu 1772-ből való. A templomkertben nyugszik a tragikusan elhunyt Vujicsics Tihamér zeneszerző. Szintén a kertben található a Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum, ahol a XVII-XVIII. századi gyönyörű ötvösmunkák, ikonok mellett egyházi könyvritkaságok is láthatók. Állítólag a közeli Rab Ráby tér 1. számú házban lakott Ráby Mátyás, a Jókai-regény hőse. Az 1768-ban épült, közös udvaron álló, kettős házat eredetileg valószínűleg egy szőlősgazda számára építették, a kapu zárókövében szőlőfürt látható. Innen nem messze, a Malom utcában áll a Művészet Malom, amelynek kiállítótermeiben a látogató megismerheti a szentendrei művészek alkotásait. Az épület alkalmas nagyobb rendezvények, alkotótábor, biennálé megrendezésére is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) a városközponttól távol, a Pilisszentlászló felé vezető út mellett található. 1967-ben alapították a XVIII-XIX. századi falusi és mezővárosi építészet bemutatására. A terület betelepítése 1968-ban kezdődött és ma is tart. Nemcsak épületeket, portákat mutatnak be, elrendezésük az egyes tájegységek településszerkezetét is igyekszik visszatükrözni. A különböző rendezvényeken a látogatók megismerhetik egy-egy vidék hagyományait, szokásait, a különböző mesterségeket. Nyitva tartás: április 1-október 31. között, hétfő kivételével minden nap. Polgármesteri hivatal: 2000 Szentendre, Városház tér 3. Tel.: 26/503-300, 26/503-399; Fax: 26/312-905

 Annavölgy,  Bárány utca,  Boldogtanya,  Jóvízmajor,  Kőhegy,  Pomázi út,  Püspökmajor,  Szarvashegy,  Sztaravoda,

emlékkereszt
városháza
szerb ortodox (Beograda)-székesegyház
rab Ráby háza
Ferenczy Múzeum
Barcsay Gyűjtemény
Kovács Margit Múzeum
Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum
Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)
Blagovesztenszka-templom
római katolikus plébániatemplom

Szentendre Látnivalók részletekkel