Szarvaskő Leírás
A hegyek közé ékelődött - télen nem sok napot látó -, korábban Egerhez tartozó, 2002 őszétől közigazgatásilag újból önálló település méltán pályázhatna a legszebb fekvésű magyar falu címre. A község fölé magasodó szirten állnak egykori várának romjai. A szarvaskői vár első írásos említése 1295-ből való. Az egri püspökséghez tartozott a Várhegy lábánál kialakult településsel együtt, amely később vámhely lett. A vár az ún. tarisznyavárak közé tartozott: az őrség tagjai tarisznyában kapták egy heti élelmüket. Fennállása idején sorsa végig szorosan kapcsolódott az egri várhoz. 1545-ben az országgyűlés megszavazta a vár lerombolását, hogy az így felszabaduló anyagi forrásokat az egri vár fenntartására fordíthassák. Ezt azonban nem hajtották végre, sőt 1583-ban megerősítették a falakat. Eger eleste után azonban az őrség megfutamodott, sorsára hagyta a várat, amely természetesen török kézre került egészen 1687-ig, majd ismét az egri püspökség tulajdona lett. Itt tartották fogva 1710-től Telekessy István egri püspököt, aki részt vett a trónfosztó ónodi országgyűlésen (1707). Itt írta meg védőiratát, amelynek eredményeképpen a pápa visszaadta főpapi székét. A vár Telekessy halála (1715) után lassan pusztulásnak indult. Ma a kiugró sziklaorom tetején kereszt áll, a kilátópontról alattunk Szarvaskő, a távolban a bervai bányák, mögötte a Várhegy - Nagy-Eged vonulat látszik, balra lenézve jól kivehető egy bástya falmaradványa. Szarvaskő klasszicista római katolikus temploma 1840-ben épült. Polgármesteri hivatal: 3323 Szarvaskő, II. Rákóczi Ferenc út 1. Tel.: 36/352-020