Szanda

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község legfőbb turisztikai nevezetessége a Szandavár, amelyet a Cserhát egyik legmagasabb pontján, az 545 méter magas Szanda-hegyen építettek fel III. Béla idejében. A megye egyik legrégebbi kővára volt. Zsigmond király 1387-ben a Csetneki családnak ajándékozta, később Borbála, majd Erzsébet királynéké lett. A huszita háborúk után volt a Rozgonyi családé, a Kompoltiaké, majd a Báthoryak birtoka. 1546-ban török kézre került, 1551-ben felszabadították és lerombolták, nehogy a török mégegyszer elfoglalja. A falak omladékai még most is láthatók. Az egykori, négyzetes lakótorony egyik hét méter magas falszakasza ma is áll, alatta pedig a négy méter átmérőjű vízgyűjtő medence is fellelhető. A vár környéke természetvédelmi terület, ugyanakkor kedvelt kirándulóhely is, ahonnan jól láthatók a környék apró falvai, a Mátra hegység, sőt tiszta időben a Magas-Tátra körvonalai is. Szandán, de Szandaváralján is egész utcasorok őrzik még a népi építkezés hagyományait. A hosszú, fehérre meszelt kis parasztházak homlokzata fából készült, s ebbe a tulajdonos saját kezűleg faragta bele nevének kezdőbetűit, valamint az építés év-számát. Szanda nevezetessége még az 1891-ben épített Máriácska kápolnája, ahol jelenleg is a vallási szokásoknak megfelelően öltöztetik a fából faragott, mozgatható karú szobrocskát. A Petőfi utca érdekessége a század elején épült pincesor. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, horgászatra és vadászatra. Szállás és étkezés a Szandavár vendégházban (kezelője az önkormányzat) és magánházaknál kapható. Polgármesteri hivatal: 2697 Szanda, Kossuth utca 31. Tel.: 35/548-006

 Bányatelep,  Cservölgypuszta,  Nelásdpuszta,  Szandaváralja,  Szőlőkaljapuszta,

geológiai bemutatóhely
várrom

Szanda Látnivalók részletekkel