Szalonna Leírás
A település nevét valószínűleg a határában fakadó enyhén sósvizű langyos forrásról, a sós jelentésű szláv solna szóból kapta. A langyos forrás közelében talált leletek bizonyítják: már az őskor embere is megtelepedett a környéken. Kora középkori temploma két részben épült: a XI. század elején valószínűleg az Örsúr nembéliek egy kerek kápolnát emeltek, majd a XII-XIII. században román stílusú, négyszögletes hajóval bővítették, amelynek a korábbi kerek templomocska a szentélye lett. A falu első okleveles adata 1249-ből származik amikor megvásárolták Tekus ispán és testvérei, akik ezután Szalonnainak nevezték magukat, és innen irányították vármegyényi birtokaikat. A templom addig is díszesen festett falaira újabb falképek kerültek, a főúri udvarház kőépületeit pedig pártázatos várfallal övezték. A törökdúlás után helyreállították a leégett templomot is, amely 1598-ban már areformátusok kezén volt, akik fehérre meszelték díszesen festett falait. 1808-ban lebontották aszámukra fölösleges sekrestyét is. A középkori kőfallal övezett ref. templom a település értékes műemléke. A díszes külsejű, ősi kerek templom belsejében, a szentély déli oldalán, a kis ablak alatt román stílusú, XII-XIII. századi freskó látható. A diadalív bélletén hét medaillonban, a szentek mellképei, Szepesi András művei a XV. század első harmadából. Figyelemre méltó az 1777-ben festett barokk fakarzat, és a szószék 1801-ben festett és áttört népies hangvetője. A templom mellett áll a 15 m magas, népies barokk stílusú, galériás fa harangtorony, amelyet 1765-ben Varga András készített. Polgármesteri hivatal: 3754 Szalonna, Tanácsház tér 1. Tel.: 48/558-204
Szalonna Településrészek
Karolamajor,
Malomkörnyéke,
Rakacató,
Vízmű,