Szőc Leírás
A Déli-Bakony alján, az ajka-padragkút-sümegi műút mentén fekvő kis község. Első említése 1272-ből való Zelch néven, szláv eredetű nevének jelentése: kis falu . Egyik fele 1266-tól a veszprémi püspökségé, míg a másik, Dobosszőc nevű része a Dobosi családé. Ők 1324-ben birtokuk egyik felét az ottani nemeseknek, másik felét a rátóti Gyulaffyaknak adták el. A püspöki rész 1494-ben Tátika várának tartozéka. A XVII. sz. közepétől egész Szőc a Gyulaffyaké, majd 1669-től több évszázadon keresztül az Esterházyaké. A török hódoltság alatt puszta, de 1750 körül az Esterházyak német ajkú telepesekkel újranépesítették. Barokk katolikus templomát új lakosai 1760-70 körül építették a középkori román templom romjainak felhasználásával, és Szt. Flórián tiszteletére szentelték fel. A templomhoz csak 1856-ban építettek tornyot. A XX. században megnyíló határvölgyi bauxitbánya fellendítette a település fejlődését, 1950 körül épült ki a bányatelepnél a Bauxit-lakótelep. Épületei a bánya kimerülése után, 1973-tól szociális otthonként üzemelnek. A katolikus templomban még látszanak román kori részletek: a sekrestye, a dongaboltozatos szentély, annak három támpilléres oszlopa és az épület körül az eredeti, középkori templom kőkerítésének romjai. Látnivaló még a Mária-kápolna, a Szőlőhegy oldalában álló román kori Szt. György-kápolna, valamint a településtől 4 km-re délre található, szintén román kori dabospusztai templomrom. Polgármesteri hivatal: 8452 Szőc, Kossuth u. 14. Tel.: 88/513-525, 88/513-526
Szőc Településrészek
Farkasberek,
Határvölgy,
Királydombitanya,