Sirok

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Festői környezetben, a Mátra és a Bükk találkozásánál fekvő település, Sirok neve valószínűleg szláv eredetű, jelentése széles . A település a Tarna völgyének szűkületében fekszik, viszont a településtől délre a völgy kiszélesedik. A falu első írásos említése 1302-ből való. A község műemlék jellegű katolikus temploma és plébániaháza a XVIII. század vége felé épült késő barokk stílusban. Előtte világháborús emlékmű áll. A szegényebb lakosság még a XIX-XX. század fordulóján is a könnyen faragható riolittufába vágott barlanglakásokban lakott, amelyekből néhány még látható, de már nem lakják. A falu felett magasodó várat már 1267-ben említette okirat. Két részből állt: alsó- és felsővárból. Valamikor a XIII. században az Aba nemzetséghez tartozó Bohr-Bodon család építette, azonban nem sokáig birtokolták. Mint Csák Máté hívei, kegyvesztettek lettek, 1320-ban a királyi seregek ostrommal bevették a várat, amely azután más tulajdonába került, majd néhány évtizedre királyi vár lett, közben megerősítették. A XIV. század végén már a Tari család tulajdona volt, majd többször gazdát cserélt. Eger várának első ostroma után a siroki vár is fontosabbá vált, újból megerősítették, sőt meg is nagyobbították. Azonban Eger 1596-os ostroma idején a várvédők elmenekültek, így harc nélkül került török kézre. A törökök a környék lerombolt templomainak köveiből továbbfejlesztették az alsóvárat, de kiűzésük után a vár elvesztette jelentőségét, pusztulásnak indult. A régészeti kutatások 1960 után kezdődtek. A várból szép kilátás nyílik a Keleti-Mátra vonulatára, a Kékesre, a Galyára, északnyugat felé a Heves-Borsodi-dombságra. Északkelet felé a Pap-kő bizarr kőbálványai, a Barát- és az Apáca-szikla, - a néphagyomány szerint egymást szerető, kővé vált Barát és Apáca -, távolabb az őrállásnak is kiváló sziklaerkély - valószínűleg mesterségesen kifaragott sziklaülőhelyekkel -, a Törökasztal érdemel figyelmet. Pogány áldozóoltár lehetett. A községtől nyugatra (K+ jelzés) található Közép-Európa egyik legkülönlegesebb tőzegmohalápja, a Nyírjes-tó. Sirokon 10 éve, minden július utolsó hétvégéjén nemzetközi motorostalálkozót tartanak. Polgármesteri Hivatal: 3332 Sirok, Borics Pál u. 6. Tel.: 36/561-000

 Csemetekert,  Csikójárás,  Dallapuszta,  Felsőrozsnak,  Galambostanya,  Halászótanya,  Kétvárköz,  Kőkút,  Lyukvapuszta,  Sirok vasútállomás,

barlanglakások
várrom

Sirok Látnivalók részletekkel