Siklós

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Villányi-hegység legnagyobb települése gazdag történelmi hagyományával, megannyi műemlékével az ország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. Már az ősidőktől fogva lakott volt a területe, nemrégiben, a várost elkerülő út építésekor 7000 éves, középső kőkori agyagedényeket tártak fel. Az újkőkorból, a bronz- és vaskorból szintén több lelet került elő. A mai vár helyén arómai korban a Serena nevű katonai település volt, a mai város mellett húzódott a Valeriana tartomány fővárosához, Sopianae-hoz (Pécs) vezető római út. E korszak emlékei: a vár udvarán találhatók meg, oszlopok, szarkofágtöredék stb. A mai település ősének keletkezési ideje ismeretlen, legelőször 1190-ben szerepelt oklevélben. A honfoglalás után a Kán nemzetség szállásbirtoka volt, ők építtették IV. Béla parancsára a Dráva síkságát vigyázó román kori várat. Avárat 1294-ben említették először írásban, mint Siklósi Gyula ispán birtokát. A vár román kori eredetére utal a déli kastélyszárny néhány ablaka is. A település és környéke egészen 1387-ig a Siklósi családé volt, ekkor a Zsigmond király elleni összeesküvésben való részvételük miatt összes birtokuktól megfosztották őket. Több tulajdonos után 1388-tól a Garaiak birtoka volt egészen 1482-ig. Garai Miklós 1402-1433 között az ország nádora volt. Az ő idejében épült ki a gótikus vár, amely a maga idejében az egyik legkorszerűbb erősség volt, még Hunyadi János 1440-es ostromának is ellenállt. A várfalakon belüli épületegyüttest várkastéllyá fejlesztették, és ekkor épült meg a mai vár egyik legjelentősebb műemléke, a gótikus, egyhajós várkápolna. Belsejét falfestmények díszítik. 1482-ben meghalt Garai Jób, ezzel kihalt a család nádori ága és Siklós királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, kinek halála után birtokjoga az özvegyére szállt. Az ő révén Brandenburgi Györgyé lett, akitől Újlaki Lőrinc vette meg. A XV. század elején II. Ulászló szerbeket telepített Siklósra és környékére, hogy az ország déli határát védjék. A XVI. század elején, a Perényiek idejében a fenyegető török veszedelem miatt átépítették, és tovább erősítették a várat (Perényi-Bástya), így a délvidék védőbástyája lett. Az építések során a palotát kibővítették és reneszánsz stílusban átalakították. 1543-ban Szulejmán három napig tartó ostrom után elfoglalta, a vár ettől kezdve 150 évig a törökök egyik legjelentősebb támaszpontja volt. A hosszú török uralom ellenére alig tudunk török vonatkozású építkezésről. Feltehetően ők távolították el a kápolna szoborfülkéiből az embert ábrázoló szobrokat, a mohamedán vallás ugyanis tiltja az emberábrázolást. Zrínyi Miklós 1664-es hadjárata során felgyújtotta a várost. Siklós Buda visszafoglalása (1686) után szabadult fel, és jutalmul gróf Caprara Eneas császári generálisé lett. A vár szatmári béke utáni megmenekülése annak köszönhető, hogy egy császári generális birtokolta. Ő kezdte el építtetni 1689-ben a mai, egyszerű külsejű, barokk várkastélyt, de 1701-ben bekövetkezett halála miatt az építkezéseket az új tulajdonosok, a Batthyányak fejezték be. Címerük a barbakán kapuja fölött látható. 1700-ban pestisjárvány tizedelte a város lakosságát, ezért 1726 körül Mária Terézia németeket telepített Siklósra a szerb lakosság mellé. 1849-ben a kincstár Batthyány Kázmértól - a forradalom támogatása (és az első szabad magyar kormányban való részvétele) miatt - elkobozta a siklósi birtokot, de 1860-ban a család visszakapta a várat. A szabadságharc után Siklós jelentősége csökkent. A város központjának mai képe az 1860-as években alakult ki. 1871-re elvesztette városi rangját, de járási székhely lett. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd megvásárolta és a saját maga által faragott díszes faajtókkal gazdagította a várat, amelyet 1929-ben műemlékké nyilvánítottak. 1944-ben a honvédkincstár megvásárolta a Benyovszky családtól, hogy üdülővé átalakítsa át. Ennek a törekvésnek gátat vetett a II. világháború, és utána egészen 1955-ig csak pusztultak az épületek. Ekkor Baranya megye vezetése az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen megkezdte a siklósi vár műemléki helyreállítását. A mai vár épületeiben több helyen láthatók középkori részletek: román kori ablak- és falmaradványok, gótikus zárterkély ill. a kőtárban román kori falsarok, gótikus faragványok, ablak- és ajtókeretek, fejezetek, oszloplábazatok, reneszánsz faragványok. A vár és környezete műemléki védettséget élvez, az állam tulajdona, de a város pályázaton elnyerte a hasznosítás jogát. Jelenleg különböző kiállítások (vártörténeti kiállítás, kesztyűkiállítás, A Tenkes kapitánya c. film egyik jelenetének panoptikuma) találhatók az épületben. Megtekinthető a várbörtön és a kínzókamra, valamint tavasztól őszig a Bormúzeum. A várfalak által körülvett terület délkeleti csücskében, a Perényi-bástya oltalmában áll a középkori eredetű, többször átépített római katolikus plébániatemplom - a volt ferences templom - és a hozzá csatlakozó, szintén középkori eredetű egykori kolostor épülete, amely ma a Kerámia Alkotóház. A törökök kiűzésétől 1950-ig a ferenceseké volt az épületegyüttes. Akolostor mai, barokk épületében középkori eredetű részletek fedezhetők fel, a templom gótikus stílusú, a XV. században épült a tornya és északi oldalkápolnája újkori, barokk. Belsejét gótikus falfestmények díszítik, a berendezése XVIII. századi, rokokó. A padozat alá a XVIII. században kriptát építettek. A művelődési ház udvarán áll Malkocs bej dzsámija. 1543-1565 közötti időszakban épült, pontos keletkezési idejét nem ismerjük. A XIX. századi leírások már lakóépületként említik. A XX. századra csak falrészletek maradtak, melyek beépültek egy kocsiszínbe. A dzsámit régi ábrázolásai, leírásai alapján - részben a török állam támogatásával - rekonstruálták, a munka 1992-re fejeződött be. A helyreállított épületet Europa Nostra díjjal tüntették ki. A négyzet alaprajzú épület délnyugati falához a nyugati saroknál egykor mecset is csatlakozott. A Táncsics Mihály utcában áll a műemlék szerb ortodox templom. 1783-1801 között épült copf stílusban a leégett, előző templom helyett. Ikonosztáza és berendezése szintén 1800 körüli. Érdemes még megemlíteni a Deák Ferenc utcában álló, 1780-ban épült, késő barokk római katolikus templomot és a Kálvin utcában álló, copf stílusú, 1791-1803 között épült református templomot is. A Felszabadulás utcában egy 1785-ből való barokk (7. sz.), és egy XIX. század második felében épült, romantikus stílusú (13. sz.) lakóházat műemlék jellegűvé nyilvánítottak. A település a XIX. század második felében elveszített városi rangját 1997-ben kapta vissza. 1977-től az ismert zarándokhely, Máriagyűd is Siklóshoz tartozik. Az Árpád-korban Gyödö (Eudu) kun vezér szálláshelye volt itt, a mai templom tájékán, innen származik a Gyűd név. A Mária előtagot a templomdomb lábánál fakadó, ma is vizet adó forrás mellett állított Mária-szoborról kapta. A bencések már 1006-ban kis kőkápolnát emeltek a szobor fölé, majd II. Géza király 1148-ban templomot építtetett. Az épület a török időkben egy ideig mecset volt, majd a szerbek, később a reformátusok használták. A hódoltság megszűnte után a romossá vált épületből a kegyszobor is hiányzott, eltűnt. (Azt mondják, ma is az eszéki templomban látható.) A siklósi ferences rend helyreállíttatta az épületet, és 1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök a ma is látható kegyszobrot adományozta a templomnak. 1739-42 között bővítették és átépítették, kialakult a mai kegytemplom. A barokk épület berendezése szintén barokk, mellékoltára klasszicista. A templom melletti volt ferences zárda épülete szintén barokk. Az épületegyüttes mögött, a domboldalon kálvária húzódik, stációinak domborművi képei zsolnai porcelánból készültek. A kálváriakápolna 1780 körül épült copf stílusban. 1806-ban, szintén copf stílusban épült a műemlék református templom. A temetőben áll a barokk római katolikus kápolna, amely 1780-ban épült és 1840-ben felújították. A Villányi-hegység gerincére több turistaút és a Csipkebogyó tanösvény vezet. Polgármesteri hivatal: 7800 Siklós, Kossuth tér 1. Tel.: 72/579-500; Fax: 72/579-579

 Akasztófadűlő,  Csukmadűlő,  Ezerévesdűlő,  Gordisai út,  Göntér,  Gyűdi út,  Harkányi út,  Hidegkútdűlő,  Makárdűlő,  Máriagyűd,  Melegmájdűlő,  Poroszlódűlő,  Postaszállás,  Szabolcsiárok,  Szőlőhegy,  Városihegy,  Zuhányadűlő,

kálvária
ferences templom és kolostor
szerb ortodox templom
Malkocs bej dzsámija
ferences kegytemplom
vár

Siklós Látnivalók részletekkel