Süttő Leírás
Lábatlan Ny-i szomszédja ez a több mint 2000 lakosú község, mely a Gerecse É-i lábánál a Duna partján fekszik. A honfoglalást megelőző idők számos emléke ismert a környékről. Alsó-Bikolnál bronzkori földvár, a községtől DNy-ra vaskori halomsírok, a római korból többek között mérföldkövek kerültek elő. Első okleveles említése 1295-ből ismert, a neve ekkor Sédtő volt, ami a Dunába folyó patakra és annak forrására utal. Első ismert tulajdonosai a Csák nemzetségből voltak, később sok tulajdonos váltogatta egymást. Királyi birtok volt Zsigmond idejében, aki az esztergomi érseknek adományozta. A török korban többször elnéptelenedett, majd az 1600-as évek végén magyar és német családok költöztek ide. Később a magyarok közül sokan elköltöztek és a falu németajkú lett. A XVIII. század folyamán kőbányák nyíltak Süttő környékén. Közülük sokat olasz kőfaragómesterek kibéreltek, a lakosság fő foglalkozása a kőbányászat és a kőfaragás lett, de munkát adtak a környék erdői és szőlői is. A régi szőlőművelés és bortermelés emlékei még ma is megtalálhatók: többhelyütt látni lehet XVIII. századi bálványpréseket a település szőlőiben. Látnivalók, nevezetességek: 1777-79 között építtette Batthyány József hercegprímás a késő barokk r. k. templomot. Az épület és barokk berendezése műemléki védettséget élvez. A Vásár téren áll Giaconto Jakab kőfaragó XIX. századi háza, az udvarán egykor a barokk stílusú Királykút állt, melyet ma az esztergomi Prímás-pince előtt találhatunk. A község főterén áll a védett, 400 éves Rákóczi-hárs. Érdemes ellátogatni Bikolpusztára, ahol felkereshetjük az 1760 körül barokk sílusban épített, majd klasszicista stílusban átalakított Reviczky-kúriát. Polgármesteri hivatal: 2543 Süttő, Templom tér 9. Tel.: 33/474-360, 33/503-780, 33/503-790
Süttő Településrészek
Alsóvadács,
Bikol,
Gerecse,