Sümeg

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A város környékének korai benépesülését és folyamatosan lakott voltát a Mogyorós-dombon feltárt 5000 éves kovakőbánya, számos neolit- és bronzkori lelőhely, valamint a folyóparton feltárt római kori épület és egy ókeresztény bazilika maradványai igazolják. Itt, a Marcal forrásvidékén, a honfoglalók Lád nemzetségének szállásterületén alakult ki az a településcsoport, amely Marcalfew (Marcalfő) névalakban a veszprémi püspökség 1009-es keltezésű adománylevelében már szerepelt, s amely Sümeg elődjének tekinthető. A tatárjárás után a 270 m magas Várhegy tetején lakótornyot emeltek, amely az idők folyamán a Dunántúl egyik legfontosabb erősségévé bővült. Első okleveles említése a XIII. század végéről való, bár valamilyen erősség már a tatárjárás idején is állt itt. Előbb a veszprémi püspökség zalai birtokainak központja volt, majd 1552-től - Veszprém elfoglalását követően - püspöki székhellyé vált, s itt tartották Zala és Somogy vármegyegyűléseit is. A török támadások már 1532 óta veszélyeztették Sümeget, s bár a váraljai települést időlegesen hódoltatták is, vára sohasem került török kézre. Katonáskodó, szőlőt és erdőt művelő lakosságának földesura 1643-ban önkormányzatot adott, majd 1656-58 között Széchényi György püspök 1100 m hosszú, bástyákkal megerősített - részeiben még ma is álló - városfallal keríttette körbe a várost, ahol püspöklakot, ferences templomot és rendházat is építtetett. 1664-ben a visszavonuló török hadak felégették Sümeget, ezután Sennyei püspök tovább erősíttette a várat, kijavíttatta a várba vezető lépcsőrendszert. Az újjáépülő város az iparos céhek meg-alakulásával túlnőtt a városfalakon. Az 1701-es tűzvészt követően a falakon belül csak kőházak épülhettek, így ott kialakult a két utcából és három térből álló nemesi városrész. A Várhegy keleti lábánál meghúzódó Tokaj a jobbágyság lakónegyede lett. Sümeg fontos szerepet töltött be a Rákóczi-szabadságharc dunántúli eseményeiben 1705 és 1709 között: főhadiszállás és a hadtáp központja volt. Megtorlásul a szatmári békét követően a várat a császár parancsára az osztrák hadvezetés felgyújtatta. Padányi Bíró Márton püspöksége idején, 1748-1755 között került sor a XVII. század közepe táján épült püspöki palota (nyaraló) átépítésére, bővítésére. A püspöki udvartartás idetelepítése fellendítette a város szellemi életét, melyet a század végén Kisfaludy Sándor és köre a magyar irodalom és kultúra felemelkedéséért folytatott tevékenységével országos jelentőségűvé tett. 1756-1759 között a középkori templom romjain felépült a barokk plébániatemplom, melyet Maulbertsch Antal (1724-1796) gyönyörű freskói díszítenek. A kor polgári építészetének szép emlékei a barokk - azóta részben átalakított - kúriák a püspöki palota környezetében (Hertelendy-kúria, Nanicza-kúria, Barcza-kúria stb.) A ferences templom ugyancsak barokk stílusban épült (1652-1657), majd a XVIII. században bővítették, a XX. század közepén átalakították. Berendezése a XVIII. századból való. Szintén a XVIII. században épült a Tokaj városrész szélén álló váristálló, jelenleg idegenforgalmi lovasközpont, amely helyet ad a régi korokat idéző lószerszámgyűjteménynek is. A temetőben áll az 1816-ban épült temetőkápolna, körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista stílusú síremlékek őrzik a város neves szülötteinek, a Kisfaludy, Darnay, Ramasetter és más családok tagjainak emlékét. Itt temették el Kisfaludy Sándor (1772-1844) költőt is. Ramasetter Vince kékfestő és borkereskedő gimnáziumot, kórházat, öregek otthonát alapított, Darnay Kálmán régészeti kutatásaival és múzeum alapításával érdemelte ki az utókor megbecsülését. A XIX. század második felétől a város hanyatlásnak indult, 1907-ben elvesztette városi rangját is, melyet csak az 1960-as években kapott vissza. 1950-ben Sümeg Veszprém megyébe, annak peremére került, elvesztve hagyományos vonzáskörzetének egy részét. 1957-ben megkezdődőtt a vár feltárása és helyreállítása, amely 1989-től magánvállalkozásként üzemel, nyaranta várszínháznak, várjátékoknak és más kulturális rendezvénynek ad helyet. Kisfaludy Sándor szülő- és lakóháza a városi múzeumnak ad otthont, de láthatók itt Kisfaludy emlékek is. Információ: Kossuth u. 13. Tel.: 87/550-275, 87/550-276; Tel./Fax: 87/352-481 Polgármesteri hivatal: 8330 Sümeg, Béke tér 7. Tel.: 87/550-760

 Bazaltbánya,  Bárdiótag,  Forrókút,  Hajnalhegy,  Ilonamajor,  Jánosházidűlő,  Jánosmajor,  Kopaszhegy,  Mogyorósdomb,  Nyírlakpuszta,  Öreghegy,  Sarvaly,  Téglaszín,  Tikhegy,  Újhegy,  Úrbér-erdészház,  Várrétidűlő,

püspöki palota
barokk kúriák
barokk kúriák
Városi Múzeum
Huszármúzeum
Vármúzeum
Őskori kovabánya, geológiai bemutatóhely (TT)
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
barokk lakóházak
Kisfaludy Sándor (1844) és Szegedy Róza (1832) síremléke
ferences templom és rendház
plébánia templom
temetőkápolna
vár

Sümeg Látnivalók részletekkel