Sáta Leírás
Ózdtól 12 km-re fekszik, hegyes, erdős vidéken. A településről okleveles emlékeink 1378-ból maradtak fenn, amikor is nevét Sata alakban említik. A községet a török 1552-ben elpusztította, majd behódoltatta, 1564-ben pedig a pestis tette tönkre. Sáta a XVI. század végén új adomány címén a Barius család birtokába került. Még 1688-ban is elpusztult helységként szerepel. A reformáció itt is elterjed, 1610-ben már önálló egyház volt. A törökök kiűzése után azonban erős volt az ellenhatás, ennek következtében a református egyház mindinkább hanyatlott, mígnem tiszta katolikus község lett. A Bariusok után a bánfalvi birtokváltozásokhoz hasonlóan a Vay, majd a Platthy családok lettek a tulajdonosok, és 1735 körül kastélyt építettek, majd őket követte a Rajcsányi, a XIX. században pedig az Ágoston család, míg a XX. század első felében a Fáy család. A kastélynak 1944. januártól dr. Kosch Béla, majd 1952-től a magyar állam a tulajdonosa. A sátai késő barokk római katolikus templom homlokzatán fapilléres díszek láthatók, hajója háromboltozatos, szentélye félköríves. Kincsei között megtekinthető az egri régi székesegyház főoltárképe, amely Xaver Wagenschön osztrák festő műve, címe Szent János a Latiumi kapu előtt . 1767-ből valók Heinrich Ede Ecce Homo és Mater Dolorosa című alkotásai, a barokk szószék magvetővel és a keresztelőkút 1747-ből, az úrmutató 1735-ből, a későbarokk gyóntatószék 1808-ból származik. A XVIII. századi, átépített, barokk Fáy-kastély egyemeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, mandzárdtetővel, boltozott szobákkal épült. 1966-tól helyreállított formában, jó műszaki állapotban gyermekotthonként működik. Polgármesteri hivatal: 3659 Sáta, Széchenyi István u. 19. Tel.: 48/438-001