Sárvár

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Sárvár a Rába egyik fontos átkelőhelye mellé települt. Római kori elődje Bassina néven volt ismert. A honfoglaló magyarok a gyepű belső vonalának biztosítására a Gyöngyös torkolatának közelében fekvő teraszszigeten emeltek földvárat, melynek helyén a XIII. század végén emelt erődítmény volt a ma látható várkastély magja. Eredetileg királyi birtok volt, amely 1390-től a Kanizsay-család birtokába került, majd Kanizsay Orsolya hozományaként a Nádasdy-családé lett. A Török Birodalom terjeszkedése folytán megnövekedett Sárvár stratégiai szerepe, ezért a várat a XVI-XVII. század folyamán többször átépítették, megerősítették. Az öt bástyával védett, vizesárokkal körülvett várfalakon belül az ötszög alakú, zömök kaputoronnyal megerősített várkastély, amely késő reneszánsz stílusjegyeket mutat, őrzi az olasz építőmesterek keze nyomát. Dísztermében a mennyezet freskói a híres törökkori csatáknak állítanak emléket. A terem oldalfalait a XVIII. században moralizáló célzatú mitológiai és bibliai jelenetekkel díszítette Dorfmeister István. A Nádasdyak idején nem csak a honvédelem, de Nyugat-Magyarország kulturális életének is központjává vált Sárvár. A reformáció térnyerésével kapcsolatban hangsúlyt kapott a nemzeti nyelv művelése. Nádasdy Tamás 1534-ben nyomdát alapított, vezetését Sylvester Jánosra bízta. Itt tartózkodott Magyari István prédikátor, Tinódi Lantos Sebestyén is többször megfordult a sárvári udvarban és később itt is halt meg. 1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt fő- és jószágvesztésre ítélte a császár. A vár és birtokai több tulajdonosváltást követően a XIX. század második felétől 1945-ig a bajor királyi család tulajdonában voltak. A várkastély napjainkban múzeumnak, könyvtárnak és művelődési központnak ad otthont. A múzeumban a helytörténeti kiállításon túl a huszárság történetét bemutató kiállítás, Carta Hungarica térképtörténeti kiállítás, iparművészeti gyűjtemény, valamint a bajor királyi család a kastélyban őrzött műkincsei tekinthetők meg. Számos országos jelentőségű rendezvénynek is helyszínt ad, úgy mint a kétévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Huszártalálkozó, a Historiás Napok, vagy az évente ismétlődő Diákköltők, Diákírók Országos Találkozója és a Nemzetközi Folklórnapok. A várkapu előtti térség ad helyet a Simon Júda napi vásárnak. A Nádasdyak híres gyümölcsöskertje helyén létesült a 9 hektáros arborétum, melyet 1868-tól Lajos bajor királyi herceg kívánságára Nábicht Antal alakított ki. A Gyöngyös vizének felduzzasztásával kiépült tórendszer, a körötte látható évszázados kocsányos tölgyek csoportja és a három platánfa mellett 127 fafaj található még az első telepítés idejéről. Itt látható az ország legszebb piramistölgye. Jelenleg 247 lombosfa, 81 fenyőféle, mellettük bambuszfélék és újonnan telepített kelet-ázsiai bokrok, cserjék találhatók. Figyelemre méltó a rododendrongyűjtemény is. A vár közelében áll a középkori alapokon 1732-ben Draskovich Lipót által felépített, barokk stílusú, római katolikus Szent László-templom. Előtte látható az 1701-ben felállított Krisztus-szobor, a mögötte álló iskola pedig arról nevezetes, hogy 1884-ben itt tanított Gárdonyi Géza. Az evangélikus templom 1834-36 között klasszicista stílusban épült. A város ismert gyógyfürdőjének vize 1000 m mélyről tör fel, hőmérséklete 44 °C. A literenként 3600 mg sótartalmú, alacsony keménységű, nátrium-kálium-karbonátos, gyengén kloridos, jodid és bromid tartalmú víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok gyógyítására, rehabilitációs kezelésekre alkalmas. A város külterületén (Rábasömjén) feltárt 1943 m mély kút 87-92 °C-os gyógyvize igen magas sótartalmú (44 700 mg/l), ez a kórházban kerül felhasználásra, és az alapja a Sárvári termálkristály néven forgalmazott nátrium-kloridos, jód-, bróm- és bórtartalmú termék. A Rába partján a védett ártéri ligeterdő 200 éves tölgy-, kőris- és szilfákkal büszkélkedhet. A csónakázótó körül pedig parkerdő biztosítja a kikapcsolódáshoz a kellemes környezetet. A Rába jobb partján települt Sárvár-Hegyközség. A hídon túl, a 84-es út mellett áll a híres Herpenyő csárda. E városrész nevezetessége a XVIII. századi barokk kálvária és kápolnája. Tourinform-iroda: 9600 Sárvár, Vár kerület 33. Tel.: 95/520-178; E-mail: sarvar@tourinform.hu Polgármesteri hivatal: 9600 Sárvár, Vár kerület 2-3. Tel. 95/320-265; Honlap: www.sarvar.hu

 Állami gazdasági vadkert,  Bajti,  Csényeújmajor,  Erdészlak,  Földvármajor,  Gátőrház,  Hegyközség,  Hegyközségi külterület,  Kanotapuszta,  Középmalom,  Lánkapuszta,  Ostffyasszonyfa vasútállomás,  Rábahídi vasúti őrház,  Rábasömjén,

arborétum
gyógyfürdő
evangélikus templom
kálvária-kápolna
Nádasdy-várkastély

Sárvár Látnivalók részletekkel