Sárisáp Leírás
A Gerecse K-i részén elterülő több mint 3800 fős község. Sárisápról és környékéről a réz-, a bronz- és a vaskorból főleg edények ismertek (itt is előkerültek a mészbetétes edények kultúrájának emlékei), a rómaiak korából viszont a Sápi-völgyben egy település maradványait tárták fel a régészek, ahonnan edények, fibulák, sírkövek és pénzérmék kerültek elő. A réges-rég kiapadt melegvízű forrására hajdan a rómaiak fürdőházat építettek. A település első írásos említése 1181-ből származik, a neve ekkor Saphy, Saph volt (mai neve 1389-től ismert). A település középkori története 1453-ig ismeretlen, ekkor Újlaki Miklós erdélyi vajda tulajdonába került. A török hódoltság alatt, Esztergom eleste (1543) után Sárisáp is elpusztult. A századvégi összeírások még lakatlan helyként említették, de XVII. század közepén ismét lakott hely volt. A felszabadító harcok során megint elnéptelenedett, s újranépesülésére csak a Rákóczi-szabadságharc után került sor. Akkori birtokosa, Sándor Mihály felvidéki szlovák és magyar családokat költözetett ide. A középkori Szent Imre-temploma ekkor még állt, melynek alapjaira 1766-ban új templom épült. Az 1825-től beinduló szénbányászat, majd a kaolinbánya és a többi ipari létesítmény fellendülést jelentett Sárisápiak életében. Műemlék jellegű a sárisápi, Szent Imréről elnevezett r. k. templom. Az épületet 1766-ban barokk stílusban építették, a rokokó berendezése (főoltár, keresztelőkút) a XVIII. század közepéből származik. Polgármesteri hivatal: 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Tel.: 33/450-001, 33/508-491