Radostyán Leírás
A Tardonai-dombságon, a Pitypalatty-völgyben található falu 700-nál több lakossal. Neve ószláv eredetű, jelentése: várhely. Bizonytalan az eredete. Feltételezik, hogy a Váradi Regestrumban említett XIII. századi Zudesthan e település lehetett, de biztos adataink csak a XIV. századból vannak. Ekkor Diósgyőr tartozéka volt. Később, amikor Diósgyőr zálogbirtokosoké lett, Balassa Zsigmond, Bedeghy Nyáry Pál, majd Homonnai István is birtokolta egészen a XVII. századig. A reformáció terjedése gyorsan meghódította a falut. Először csak Varbó leányegyháza volt, majd 1598-ban önálló egyháza lett. 1596, Eger eleste után török hódoltsági területté vált. A XVI. század végén Barius János volt a legjelentősebb birtokosa. A kamara miután a diósgyőri koronauradalmat visszaszerezte, bérbe adta az egri káptalannak. Középkori eredetű református templomát 1706-ban felújították, majd 1784-ben kibővítették és elnyerte a végső, mai formáját. Az egyszerű külsővel rendelkező, torony nélküli épület festett famennyezete kartusos díszítésű és hasonló a karzatok mellvédje is. A késő barokk, műemlék jellegű épület délnyugati sarkánál áll fa harangtornya. Az 1762-ben emelt kétszintes építmény különös, hatszög alaprajzú. A tölgyfából készült barokk harangtorony ma műemlék. Polgármesteri hivatal: 3776 Radostyán, Rákóczi út 40. Tel.: 48/521-043