Pula Leírás
Pula a Déli-Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó törésvonalban futó veszprém-nagyvázsony-tapolcai műút mentén fekvő, erdők övezte kis település. A falu közvetlen környéke régészeti leletekkel bizonyítottan már az ősidők óta lakott. A középkorban, a község mai határában két település létezett: a nyugati részben Pula, a keleti oldalon pedig Tálod. A középkori Pula a mai temető körül alakult ki, Tálod pedig a Tálod-dűlő déli részén. Tálodot 1177-ben, Pulát 1233 körül említik először. Mindkettő a Rátót nemzetség birtoka volt, a török időkben, 1557-re pusztává váltak. A XVII. sz. első felétől 1945-ig az Esterházyak birtokai, akik szabadmenetelű német jobbágyokkal csak Pulát telepítették újra 1746-tól. A környéken kirándulási célpont lehet a Hegyi-erdőben nyíló Pulai-bazaltbarlang. Európa legnagyobb ilyen jellegű képződménye, látogathatóvá tétele folyamatban van. Érdekesség még az alginitbánya. Az alginit kiváló talajjavító, mintegy 4 millió évvel ezelőtt, a volt meleg vízű tóban élt algák tetemeiből jött létre. A bánya az itt élt élőlények (ősorrszarvú, halak, falevelek) fosszíliáit őrzi. A bányától délre gejzírkúp található, melynek hévizes forrása táplálta az egykori tavat. Látnivaló még a Kinizsi-forrásnál lévő, XIV. századi, gótikus tálodi kolostorrom. A népi építészet emlékei a Vázsonyi-séd felett ívelő háromlyukú, kőboltozatos híd, a Fő u. 95. sz. alatti vízimalom és lakóház, ill. más népi lakóházak (Fő u. 62., 69., 79., és Kis u. 43. sz. alatt). A késő barokk Szt. Flórián-kápolna 1773-ban, a szintén késő barokk római katolikus templom 1796-ban épült. Érdemes még felkeresni a szépen felújított Esterházy-kastélyt is. Polgármesteri hivatal: 8291 Pula, Fő utca 31. Tel.: 88/505-400