Pilisvörösvár

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Az 1997-ben várossá vált település környékén - régészeti leletek szerint - már az őskorban is éltek emberek. Közel két évezreddel ezelőtt erre húzódott az Aquincumból északra induló római út. A mai város közelében település is volt, erről tanúskodik a nagy mennyiségben előkerült építőkő. A honfoglalás után hat falu alakult ki a Pilisvörösvári-medencében, de ebből csak kettő marad fent: a mai Pilisszántó és Pilisvörösvár, akkori nevén Királyszántó. A név is jelzi, hogy királyi birtok volt. Első írásos említése 1424-ből származik. A török csapatok Buda elfoglalása (1541) után rövid idővel bevonultak erre a vidékre is, és 1543-ban palánkvárat emeltek. A város valószínűleg a palánkok közé döngölt, vörös színű agyagról kapta a nevét, amely először 1690-ben tűnt fel. Bár a török hódoltság alatt nem néptelenedett el, később a felszabadító harcok miatt a lakosság mégis elmenekült. Így a térség átmenetileg lakatlanná vált az 1680-as években. A XVII. század végi újratelepítések során elsősorban német ajkú lakosság telepedett le, de velük egy időben érkeztek az első zsidó családok is (kereskedők, vendéglősök). A XVII-XVIII. század fordulója táján megindult a postakocsijárat Buda és Bécs között, Vörösvár az egyik fontos állomása lett. Az ún. postaház, amely ma - átalakítások után - a városháza, a XVIII. század végén épült. A katolikus telepesek 1703-ban már kőtemplomot építettek, majd 1801-ben kibővítették és tornyot emeltek hozzá. Mai formáját az 1932. évi átépítés során kapta. A Vásár téren álló barokk Mária-kápolna is a XVIII. század második felében épült. A kálváriakápolnát egy korábbi kápolna helyére építették a XIX. század közepén. A templom falában két római sírkő látható. A XIX. század végén megépült vasútvonal és a XX. század elején megnyitott kőszén- és dolomitbányák munkalehetőséget jelentettek, a település gyors ütemben fejlődött tovább. Mai nevét 1901 óta viseli, addig csak Vörösvárnak hívták. Pilisvörösvár mentesült a II. világháborút követő kitelepítésektől, így ma hazánk legnagyobb német nemzetiségű települése. A város civil egyesületei őrzik a német nemzetiségi múltat. Polgármesteri hivatal: 2085 Pilisvörösvár, Bajcsy-Zsilinszky tér 1. Tel.: 26/330-233; Fax: 26/530-278

 Bendetanya,  Farkastanya,  Külső Bécsi úti zártkert,  Örömvölgytanya,  Őrhegyi zártkert,

Török-kút
városháza

Pilisvörösvár Látnivalók részletekkel