Pilisszentiván Leírás
A falu első írásos említése 1468-ból való. A török időkben teljesen elnéptelenedett, 1737-ben még pusztaként említették az iratok. A XVIII. sz. közepére német családokkal népesült be a falu. 1753-1757 között felépült a barokk stílusú római katolikus templom. Tornyát később, a XIX. század elején építették. A főoltár két oldalán álló, nagyméretű barokk szobrok állítólag a kassai dómból kerültek ide. A dúsan faragott, rokokó ereklyetartó szekrényke valószínű egy kastély házi kápolnájából származik. Ugyancsak gazdagon faragott a szintén rokokó szertartásasztal. A falu életében nagy változást hozott, hogy az 1800-as évek végén a Nagykovácsi és Pilisszentiván közötti hegyek alatt szenet találtak. Württembergből és Stájerországból érkezett munkások honosították meg az errefelé addig még ismeretlen bányaművelést. Szentiván déli részén, a hegy felé indulva ma is számtalan emléke található a bányának. A Zsíros-hegy oldalába felnézve látható az erdővágás, ahol a csillesor futott. A bánya 1970-ig működött. A hajdani bányának és a bányászoknak állít emléket a Szabadság utcában állított Bányász-emlékmű. Megtekintésre érdemes a kálvária és a tájház. A falutól DK-re, a Kis-szénás oldalában emelkedik az Ördög(Szentiványi)-torony 25 m magas dolomitkúpja, a sziklamászók egyik kedvelt gyakorlóhelye. Kissé nyugatabbra található a jóval szerényebb magasságú Kis-Ördög-torony. Ugyancsak a Kis- és Nagy-szénás az élőhelye a szigorúan védett pilisi (dolomit) lennek. Polgármesteri hivatal: 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85. Tel.: 26/367-397, 26/567-013
Pilisszentiván Településrészek
Erdészház,
Hungáriatelep,