Perkupa Leírás
Területe az Árpád-korban a tornai királyi erdőuradalom része volt. Neve először Precopa alakban az 1332-35 évi pápai tizedjegyzékekben fordul elő. A falu neve valószínűleg egy árok jelentésű szláv szóból alakult. Szalonna István birtokainak 1399. évi összeírása 18 lakott és 4 elhagyott jobbágyportája mellett kőből épült fatornyocskás templomát is említi. 1562-ben a füleki bég török lovasai fölégették a falut és lakosságát elhajtották. Az 1700-as évek második felének békésebb éveiben fejlődött a település. 1940-ben Perkupához csatolták a Bódva szemközti partján fekvő Dobódél falucskát. A második világháború után gipszbányát nyitottak a község határában, amely l990-ig működött. A település ref. temploma - föltehetőleg a falu középkori templomának alapjaira és talán falai egy részének fölhasználásával - 1800-ban épült, homlokzata elé 1837-ben emeltek tornyot, 1949-ben megújították. A r. k. templom 1875-ben épült, benne XVIII. századi Madonna-szobor áll. Figyelmet érdemelnek a Petőfi utcában sorakozó népi műemlék jellegű régi parasztházak is. Perkupa lakosságából a múlt században sokan vállaltak munkát nagyobb építkezéseken. Dolgoztak templomok, kastélyok, kúriák javításán, építkezésein. Így megismerték akorabeli és régebbi stílusok díszítőelemeit és azokat azután a lakóházaikon is alkalmazták. Ezért fedezünk fel a falu régi parasztházainak homlokzatán barokk, copf, klasszicista és eklektikus elemeket, szépen összeegyeztetve a népi építészet díszítő formáival, avirágok, tulipánok, szőlőfürt és szív alkalmazásával. Dobódél területe az Árpád-korban szintén a tornai királyi uradalom része volt. A falu nevével a Szalonnaiak és Tornaiak birtokainak fölosztását rögzítő 1340. évi oklevélben találkozunk először. A falunév egy tölgyes hegy(oldal) jelentésű szláv szóból alakult ki. A törökdúlások nyomán elnéptelenedett, az 1700-as években települt újra. Polgármesteri hivatal: 3756 Perkupa, Kossuth Lajos u. 12. Tel.: 48/462-001