Parád

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye a Mátra északi lankáinál fekvő üdülőhely. A falu magja a Parádi-Tarna völgyében terül el, közigazgatásilag hozzátartozik még két kisebb település, az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta. A középkorban a Rákóczi-család, az újkorban pedig a Károlyi grófok uradalmi központja volt. A község akkor indult gyors fejlődésnek, amikor II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Óhután üveghutát alapított. Parádfürdőn van hazánk egyik jelentős gyógyfürdője. Már a XVIII. század végén vegyelemzés segítségével megállapították, hogy az itt feltörő vizek sok vasgálicot, timsót, valamint ként tartalmaznak. Ekkor - az 1770-es évek végén - nyílt meg az első fürdőház, és egy timsófőző üzem. (A timsókristály fontos ipari nyersanyag volt, Parádfürdő régi neve Timsósfürdő volt.) 1827-ben azonban mindkettőt lebontották, és megkezdték a gyógyfürdőtelep építését. A XIX. század közepén megindult a szállodák építése, az 1870-es években pedig Ybl Miklós a Károlyi-családtól megbízást kapott egy kastély építésére. 40 hektáros parkja ma közpark. 1887-ben megépült a vasútvonal is. A szállodákat szépen gondozott, hatalmas park vette körül, a település további fejlődésnek indult. Parád többféle gyógyvízzel rendelkezik, melyek közül legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó csevice és a vasas, illetve timsós fürdővíz. Az utóbbi gyógyvíz alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, a kénes vizet pedig ivókúra formájában gyomor- és bélrendszeri betegségek orvoslására alkalmazzák. A fürdőkúrához szükséges gyógyvizet mesterségesen állítják elő. A pirittartalmú, kissé kovás, szulfátos kőzetből kilúgozzák az ásványi sókat és csapadékvízzel keverik. A Fehér-kő déli oldalában már az 1860-as évek végén elkészült két mesterséges medence (Felső- és Alsó-tó) a timsós víz tárolására. A község változatos, tiszta levegőjű környezetben fekszik, erdői botanikai ritkaságokban gazdagok. Turisztikai értékét növelik idegenforgalmi látványosságai: a Kocsimúzeum (cifra istálló) és a palóc népi építészet emlékei, hagyományai, élő mesterségei. A cifra istállót - amelyet belső terének vörös márvány díszítése miatt Márvány istállónak is neveznek - Ybl Miklós tervei szerint építtette a Károlyi család 1880 körül. Ma Kocsimúzeum, XVIII-XIX. századi hintók gyűjteménye látható benne. A palóc néprajzi emlékeket egy, a XVIII. század utolsó harmadában épült, egykori lakóházban, a Palóc házban állították ki (Sziget u.). Megtekintésre érdemes Asztalos Joachim fafaragó emlékkiállítása. Az 1980-ban elhunyt művész számos alkotása közül különösen figyelemre méltó a Rákóczi-szabadságharc történetét bemutató dombormű, valamint több híres betyár (Vidróczki stb.) életnagyságú szobra. A fafaragó művész által gyűjtött hagyományos palóc tárgyak, eszközök, népviseleti ruhák még érdekesebbé teszik a kiállítást. A palócok körében hagyományos zenét, táncot, a sokféle formájú népviseletet és a régi paraszti életmódot, kultúrát reprezentáló használati eszközöket évente a július első hetében megrendezésre kerülő Palóc Napokon mutatják be. A falu télen-nyáron egyaránt jó szállás- és programlehetőségekkel várja a pihenni, kirándulni és üdülni vágyó látogatókat. Parádfürdőről szép kirándulások tehetők az Ilona-völgyi-vízesés, a Sas-kő, a Kékes és Mátraháza felé. Polgármesteri hivatal: 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/364-118

 Cserdűlő,  Disznókő,  Fényespuszta,  Hagymáspuszta,  Ifjúsági tábor,  Köszörűvölgyi víztároló,  Kövespataka,  Méhészkert,  Parádóhuta,  Rózsaszállás,  Sándorrét,  Somhegybükk,

palóc ház
gyógyfürdő
Károlyi-kastély
Ilona-völgyi vízesés

Parád Látnivalók részletekkel