Pécs

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Baranya megye székhelyének történelme szorosan összefonódik a környező vidék történelmével. Ezért itt inkább a látnivalókra híjuk fel a figyelmet. A római város (Sopianae) a II. század elején alakult ki, de már korábban is jelentős útcsomópont volt itt. A III. század vége felé gyorsan terjedt a kereszténység, a IV. században a tehetősebb polgárok sírkamrákat, sírkápolnákat építtettek. Az ókori temető a székesegyház előtti Szent István tér területén volt, ahol több sírkamrát is feltártak, közülük több is megtekinthető. Az ún. korsós sírkamrára már a XVIII. században rábukkantak pinceásás közben, de első régészeti feltárására csak 1939-ben került sor. A kamrát falképek díszítik, egy fülkében látható a névadó, a falra festett korsó. A sírkamra fölött egy sírkápolna falcsonkjait tárták fel. Az itt talált tűzhelymaradvány azt bizonyítja, hogy a rómaiakat követő népek - mint a temetői építmények nagy részét - lakhelynek használták. Ma a régészeti együttes köré és fölé védőépületet emeltek. Az ókeresztény mauzóleumot 1975-76-ban tárták fel. Ez is kétszintes épület, az alsó része a mauzóleum, amely két sírkamrából és egy előtérből áll. A falak nagy részét festés díszíti, a keleti helyiség egyik falán a bűnbeesés jelenete látható: az almafa a törzsére csavarodó kígyóval, balra Ádám, jobbra Éva alakja. A megtalált pénzérmék tanúsága szerint a IV. században temettek ide. A mauzóleum fölött sírkápolna állt. A székesegyház nyugati oldalánál 1922-ben egy háromkaréjos temetőkápolnát tártak fel, alaprajza a lóhere levelére emlékeztet. Padlóján mozaikmaradványok láthatók. A falakon kétrétegű festést fedeztek fel: az alsó a IV. századból, a felső a IX. századból való. Ezek, és más római, ill. ókeresztény emlékek is a Világ Kulturális és Természeti Öröksége listáját gazdagítják. 1938-ban a székesegyház előtti tér keleti szélén egy hétkaréjos temetőkápolnát tártak fel a régészek, melyet később visszatemettek. 2002-ben is találtak újabb, római korból származó sírokat és egyéb leleteket egy építkezés során. Szent István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, a XI. sz. közepén már templom is állt itt, ez azonban tűzvész áldozata lett. A XII. sz. közepén új, altemplommal is rendelkező, háromhajós székesegyházat emeltek. A XIV. és a XVI. században átalakították, díszítették, bővítették. A török hódoltság idején az épület egy része iskola, más része raktár volt. A freskókat lemeszelték, az Árpád-kori domborműveket megcsonkították. Bár a XVIII. században helyreállították, a XIX. századra már veszélyessé vált a tartófalak állapota. A falakat és tornyokat visszabontották, a mai stílusú épület 1882-91 között alakult ki. A székesegyházban a Szent Mór- és a Mária-kápolnában Székely Bertalan, a Corpus Christi kápolnában Lotz Károly freskóiban gyönyörködhetünk. Szintén a téren áll az 1751-70 között, a középkori falrészek felhasználásával barokk stílusban átépített püspöki palota. Mai formáját az 1838-52 közötti átépítések során nyerte. Az épülettől nyugatra a XIII. században kiépített városfal lőrésekkel ellátott nyugati kaputornya, az 1498-ban elkészült Barbakán áll. A tér keleti oldalán, egy boltíves átjárón jutunk a Káptalan utcába. Barokk épületei a XVIII. századi polgárosodó Pécs hangulatát idézik. Ezt az utcát a múzeumok utcájának is nevezhetnénk, itt található az Endre Nemes Múzeum, a Martyn Ferenc Gyűjtemény, az Amerigo Tot Kiállítás, a Zsolnay Múzeum és még sorolhatnánk. A Zsolnay Múzeum épülete egykor nagypréposti lakóház volt. A Zsolnay-kerámia elválaszthatatlanul öszszefonódott Pécs nevével. A Zsolnay család a lukafai kerámiagyár felszerelését megvásárolva az 1850-es években indította meg a porcelánnál olcsóbb kőedény gyártását. A nagyobb arányú fejlesztés a kísérletező, mindig újat kereső Zsolnay Vilmos nevéhez fűződik. Az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott jellegzetes, utánozhatatlan, kékeszöld eozinmáz sikerét azonban ő már nem érte meg. Avárosnak ajándékozott, 1930-ban felállított eozinmázas díszkút a Széchenyi tér déli szélén áll. A Zsolnay Múzeummal szemben álló, 1838-ban épült klasszicista stílusú épület ad otthont a Vasarely Múzeumnak. A ház a művész szülőháza, itt helyezték el az életművet bemutató kiállítást, anyagát a művész adományozta Pécs városának. Nem a múzeum utcában , de a közelében (Janus Pannonius u.), egy neo-reneszánsz épületben található 1973 óta a Csontváry-életművet bemutató Csontváry Múzeum (Janus Pannonius u. 11.). A művész szobra a múzeummal szemben, a parkban található. A múzeumtól keleti irányba indulva a belváros közepét jelentő Széchenyi térre jutunk. Itt áll a belvárosi plébániatemplom, Gázi Kászim pasa egykori, a XVI. sz. második felében épült dzsámija, emlékeztetve a 143 éves (1543-1686) török uralomra. Valaha minaret is állt mellette, de a XVIII. században lebontották. A dzsámi a korábban itt állt Szt. Bertalan-templom köveiből épült. Ha a templom felől végignézünk a téren, bal oldalon a városháza 1831-32-ben emelt, később részben átalakított (1907) tornyos épületét látjuk. Középen az 1710-14-es pestisjárvány után emelt, később elpusztult Szentháromságszobor helyére 1908-ban állított új Szentháromságszobor áll. A háttérben az irgalmas rend XVIII. század elején épült temploma, előtte találjuk a már említett Zsolnay-kutat. A város másik dzsámija a minarettel Jakováli Haszán nevét viseli (Rákóczi út 2.). Ez Magyarország legépebben megmaradt török imahelye. A gyermekkórház kertjében (Nyár u. 8.) áll Idrisz baba türbéje. Idrisz baba török szent ember volt, a nyolcszögletű sírépítményt 1591-ben emelték a számára. A sír a törökök zarándokhelye volt a XVI-XVII. században. Az épület később pestiskápolna lett, majd puskaport tároltak benne. A Széchenyi tér déli végéhez kapcsolódó kis Jókai téren áll az 1830 körül klasszicista stílusban épített ún. elefántos ház (Jókai tér 6.). Innen indul nyugat felé a Ferencesek utcája, ahol a ferences templom és kolostor található. A ferences rend a XIV. század elején telepedett meg Pécsett. Első templomukat a törökök Memi pasa dzsámijává alakították át, és mellé fürdőt építettek. Maradványai ma is láthatók a kolostorépület mellett. A templomot a hódoltság megszűnte után ismét a ferencesek vették birtokba. Új templomuk az előző köveinek felhasználásával 1718-27 között épült barokk stílusban, majd néhány év múlva bővítették (torony, kápolnák az északi oldalon). Mai formája 1925-ben, egy újabb bővítéssel alakult ki. A szintén barokk stílusú kolostor 1720-38 között épült. Ha a Széchenyi térről kelet felé indulunk a Király utcán, hamarosan az 1895-ben épült Pécsi Nemzeti Színházhoz érünk. E színházban alakult meg 1960 táján az azóta már világhírűvé vált Pécsi Balett együttese. A jórészt a XIX. században, klasszicista, illetve eklektikus stílusban épült lakóházak között továbbsétálva az 1741-56 között emelt Líceum (Egyetemi)-templomhoz jutunk. Valamikor a pálosoké volt, mellette álló kolostoruk (XVIII. sz.) ma iskola. Mintegy 100 m-t továbbhaladva a Felsőmalom utcát érjük el. Ebben az utcában van a Várostörténeti Múzeum, amelynek egy XVIII. században épült tímárház ad otthont (Felsőmalom u. 9.). A XX. század épületei közül a Mecsek oldalában álló (Hunyadi János út) pálos templom érdemel figyelmet. A pálosok - miután II. József a XVIII. század végén feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket - 1934-ben települtek újra vissza az országba. A templomot, amely a XX. század első fele modern magyar építészetének egyik fő alkotása, 1937-ben szentelték fel. A főoltár fölött Ohmann Béla 3 részből álló domborműve látható. A városból sok helyről látható a barokk Havihegyi kápolna, amelyet a töröktől felszabadult város lakossága épített 1698-ban. Mindez csak ízelítő a város számtalan látnivalója közül. Remélem, kedvet csináltunk a további sétához, és a többit felfedezik Önök! Turisztikai információ: Tourinform, Széchenyi tér 9. Tel.: 72/213-315; Fax: 72/212-632 Polgármesteri hivatal: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/224-911

 Antalmalom,  Árpádtető,  Balázsmalom,  Búzaberkidűlő,  Danitzpuszta,  Égettmajor,  Flóriántelep,  Gyöngyöscsárda,  Hajmás,  Hird,  Hirdi zártkert (Vöröshegy),  Homokbánya,  Homoktető-Bogádi út,  Istvánakna,  Józsefháza,  Káponyadűlő,  Keresztkunyhó,  Kerékhegy,  Kosártanya,  Kozári vadászház,  Kökénypuszta,  Kulcsoscsárda,  Loncsártanya,  M utca,  Mecsekszentkúti erdészház,  Misina,  Murom,  Nagyárpádi zártkert,  Patacsizártkert,  Petőfiakna,  Péterpuszta,  Rückerakna,  Somogy,  Szabadfölditanya,  Szabolcsizártkert,  Sziklavár,  Szőlészeti kutató,  Ürögizártkert,  Üszögi-víztároló,  Üszögpusztamajor,  Vasas,  Vasasi külterület,  Zólyom,  Zsebedomb,

Szepesy Ignác püspök szobra
Janus Pannonius szobra
Szentháromság-szobor
Hunyadi János-szobor
Zsolnay Vilmos emlékkútja
városháza
Szerecsen patika
tv-torony
püspöki palota
Csontváry Múzeum
Zsolnay Múzeum
Amerigo Tot kiállítás
Vasarely Múzeum
Mecseki Bányászati Múzeum
Endre Nemes Múzeum
Martyn Ferenc Gyűjtemény
Pécsi Nemzeti Színház
ókeresztény temető sírépítményei
székesegyház
belvárosi plébániatemplom
irgalmasok temploma és rendháza
Jakováli Hasszán-dzsámi
Idrisz baba türbéje
pálos templom
Havihegyi kápolna
pálos kolostorrom
Barbakán
földvár

Pécs Látnivalók részletekkel