Pécs

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Baranya megye székhelyének történelme szorosan összefonódik a környező vidék történelmével. Ezért itt inkább a látnivalókra híjuk fel a figyelmet. A római város (Sopianae) a II. század elején alakult ki, de már korábban is jelentős útcsomópont volt itt. A III. század vége felé gyorsan terjedt a kereszténység, a IV. században a tehetősebb polgárok sírkamrákat, sírkápolnákat építtettek. Az ókori temető a székesegyház előtti Szent István tér területén volt, ahol több sírkamrát is feltártak, közülük több is megtekinthető. Az ún. korsós sírkamrára már a XVIII. században rábukkantak pinceásás közben, de első régészeti feltárására csak 1939-ben került sor. A kamrát falképek díszítik, egy fülkében látható a névadó, a falra festett korsó. A sírkamra fölött egy sírkápolna falcsonkjait tárták fel. Az itt talált tűzhelymaradvány azt bizonyítja, hogy a rómaiakat követő népek - mint a temetői építmények nagy részét - lakhelynek használták. Ma a régészeti együttes köré és fölé védőépületet emeltek. Az ókeresztény mauzóleumot 1975-76-ban tárták fel. Ez is kétszintes épület, az alsó része a mauzóleum, amely két sírkamrából és egy előtérből áll. A falak nagy részét festés díszíti, a keleti helyiség egyik falán a bűnbeesés jelenete látható: az almafa a törzsére csavarodó kígyóval, balra Ádám, jobbra Éva alakja. A megtalált pénzérmék tanúsága szerint a IV. században temettek ide. A mauzóleum fölött sírkápolna állt. A székesegyház nyugati oldalánál 1922-ben egy háromkaréjos temetőkápolnát tártak fel, alaprajza a lóhere levelére emlékeztet. Padlóján mozaikmaradványok láthatók. A falakon kétrétegű festést fedeztek fel: az alsó a IV. századból, a felső a IX. századból való. Ezek, és más római, ill. ókeresztény emlékek is a Világ Kulturális és Természeti Öröksége listáját gazdagítják. 1938-ban a székesegyház előtti tér keleti szélén egy hétkaréjos temetőkápolnát tártak fel a régészek, melyet később visszatemettek. 2002-ben is találtak újabb, római korból származó sírokat és egyéb leleteket egy építkezés során. Szent István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, a XI. sz. közepén már templom is állt itt, ez azonban tűzvész áldozata lett. A XII. sz. közepén új, altemplommal is rendelkező, háromhajós székesegyházat emeltek. A XIV. és a XVI. században átalakították, díszítették, bővítették. A török hódoltság idején az épület egy része iskola, más része raktár volt. A freskókat lemeszelték, az Árpád-kori domborműveket megcsonkították. Bár a XVIII. században helyreállították, a XIX. századra már veszélyessé vált a tartófalak állapota. A falakat és tornyokat visszabontották, a mai stílusú épület 1882-91 között alakult ki. A székesegyházban a Szent Mór- és a Mária-kápolnában Székely Bertalan, a Corpus Christi kápolnában Lotz Károly freskóiban gyönyörködhetünk. Szintén a téren áll az 1751-70 között, a középkori falrészek felhasználásával barokk stílusban átépített püspöki palota. Mai formáját az 1838-52 közötti átépítések során nyerte. Az épülettől nyugatra a XIII. században kiépített városfal lőrésekkel ellátott nyugati kaputornya, az 1498-ban elkészült Barbakán áll. A tér keleti oldalán, egy boltíves átjárón jutunk a Káptalan utcába. Barokk épületei a XVIII. századi polgárosodó Pécs hangulatát idézik. Ezt az utcát a múzeumok utcájának is nevezhetnénk, itt található az Endre Nemes Múzeum, a Martyn Ferenc Gyűjtemény, az Amerigo Tot Kiállítás, a Zsolnay Múzeum és még sorolhatnánk. A Zsolnay Múzeum épülete egykor nagypréposti lakóház volt. A Zsolnay-kerámia elválaszthatatlanul öszszefonódott Pécs nevével. A Zsolnay család a lukafai kerámiagyár felszerelését megvásárolva az 1850-es években indította meg a porcelánnál olcsóbb kőedény gyártását. A nagyobb arányú fejlesztés a kísérletező, mindig újat kereső Zsolnay Vilmos nevéhez fűződik. Az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott jellegzetes, utánozhatatlan, kékeszöld eozinmáz sikerét azonban ő már nem érte meg. Avárosnak ajándékozott, 1930-ban felállított eozinmázas díszkút a Széchenyi tér déli szélén áll. A Zsolnay Múzeummal szemben álló, 1838-ban épült klasszicista stílusú épület ad otthont a Vasarely Múzeumnak. A ház a művész szülőháza, itt helyezték el az életművet bemutató kiállítást, anyagát a művész adományozta Pécs városának. Nem a múzeum utcában , de a közelében (Janus Pannonius u.), egy neo-reneszánsz épületben található 1973 óta a Csontváry-életművet bemutató Csontváry Múzeum (Janus Pannonius u. 11.). A művész szobra a múzeummal szemben, a parkban található. A múzeumtól keleti irányba indulva a belváros közepét jelentő Széchenyi térre jutunk. Itt áll a belvárosi plébániatemplom, Gázi Kászim pasa egykori, a XVI. sz. második felében épült dzsámija, emlékeztetve a 143 éves (1543-1686) török uralomra. Valaha minaret is állt mellette, de a XVIII. században lebontották. A dzsámi a korábban itt állt Szt. Bertalan-templom köveiből épült. Ha a templom felől végignézünk a téren, bal oldalon a városháza 1831-32-ben emelt, később részben átalakított (1907) tornyos épületét látjuk. Középen az 1710-14-es pestisjárvány után emelt, később elpusztult Szentháromságszobor helyére 1908-ban állított új Szentháromságszobor áll. A háttérben az irgalmas rend XVIII. század elején épült temploma, előtte találjuk a már említett Zsolnay-kutat. A város másik dzsámija a minarettel Jakováli Haszán nevét viseli (Rákóczi út 2.). Ez Magyarország legépebben megmaradt török imahelye. A gyermekkórház kertjében (Nyár u. 8.) áll Idrisz baba türbéje. Idrisz baba török szent ember volt, a nyolcszögletű sírépítményt 1591-ben emelték a számára. A sír a törökök zarándokhelye volt a XVI-XVII. században. Az épület később pestiskápolna lett, majd puskaport tároltak benne. A Széchenyi tér déli végéhez kapcsolódó kis Jókai téren áll az 1830 körül klasszicista stílusban épített ún. elefántos ház (Jókai tér 6.). Innen indul nyugat felé a Ferencesek utcája, ahol a ferences templom és kolostor található. A ferences rend a XIV. század elején telepedett meg Pécsett. Első templomukat a törökök Memi pasa dzsámijává alakították át, és mellé fürdőt építettek. Maradványai ma is láthatók a kolostorépület mellett. A templomot a hódoltság megszűnte után ismét a ferencesek vették birtokba. Új templomuk az előző köveinek felhasználásával 1718-27 között épült barokk stílusban, majd néhány év múlva bővítették (torony, kápolnák az északi oldalon). Mai formája 1925-ben, egy újabb bővítéssel alakult ki. A szintén barokk stílusú kolostor 1720-38 között épült. Ha a Széchenyi térről kelet felé indulunk a Király utcán, hamarosan az 1895-ben épült Pécsi Nemzeti Színházhoz érünk. E színházban alakult meg 1960 táján az azóta már világhírűvé vált Pécsi Balett együttese. A jórészt a XIX. században, klasszicista, illetve eklektikus stílusban épült lakóházak között továbbsétálva az 1741-56 között emelt Líceum (Egyetemi)-templomhoz jutunk. Valamikor a pálosoké volt, mellette álló kolostoruk (XVIII. sz.) ma iskola. Mintegy 100 m-t továbbhaladva a Felsőmalom utcát érjük el. Ebben az utcában van a Várostörténeti Múzeum, amelynek egy XVIII. században épült tímárház ad otthont (Felsőmalom u. 9.). A XX. század épületei közül a Mecsek oldalában álló (Hunyadi János út) pálos templom érdemel figyelmet. A pálosok - miután II. József a XVIII. század végén feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket - 1934-ben települtek újra vissza az országba. A templomot, amely a XX. század első fele modern magyar építészetének egyik fő alkotása, 1937-ben szentelték fel. A főoltár fölött Ohmann Béla 3 részből álló domborműve látható. A városból sok helyről látható a barokk Havihegyi kápolna, amelyet a töröktől felszabadult város lakossága épített 1698-ban. Mindez csak ízelítő a város számtalan látnivalója közül. Remélem, kedvet csináltunk a további sétához, és a többit felfedezik Önök! Turisztikai információ: Tourinform, Széchenyi tér 9. Tel.: 72/213-315; Fax: 72/212-632 Polgármesteri hivatal: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/224-911

 Antalmalom,  Árpádtető,  Balázsmalom,  Búzaberkidűlő,  Danitzpuszta,  Égettmajor,  Flóriántelep,  Gyöngyöscsárda,  Hajmás,  Hird,  Hirdi zártkert (Vöröshegy),  Homokbánya,  Homoktető-Bogádi út,  Istvánakna,  Józsefháza,  Káponyadűlő,  Keresztkunyhó,  Kerékhegy,  Kosártanya,  Kozári vadászház,  Kökénypuszta,  Kulcsoscsárda,  Loncsártanya,  M utca,  Mecsekszentkúti erdészház,  Misina,  Murom,  Nagyárpádi zártkert,  Patacsizártkert,  Petőfiakna,  Péterpuszta,  Rückerakna,  Somogy,  Szabadfölditanya,  Szabolcsizártkert,  Sziklavár,  Szőlészeti kutató,  Ürögizártkert,  Üszögi-víztároló,  Üszögpusztamajor,  Vasas,  Vasasi külterület,  Zólyom,  Zsebedomb,

Szepesy Ignác püspök szobra
Janus Pannonius szobra
Szentháromság-szobor
Hunyadi János-szobor
Zsolnay Vilmos emlékkútja
városháza
Szerecsen patika
tv-torony
püspöki palota
Csontváry Múzeum
Zsolnay Múzeum
Amerigo Tot kiállítás
Vasarely Múzeum
Martyn Ferenc Gyűjtemény
Pécsi Nemzeti Színház
ókeresztény temető sírépítményei
székesegyház
belvárosi plébániatemplom
irgalmasok temploma és rendháza
Jakováli Hasszán-dzsámi
Idrisz baba türbéje
pálos templom
Havihegyi kápolna
pálos kolostorrom
Barbakán
földvár
Mecseki Bányászati Múzeum
Endre Nemes Múzeum

Pécs Látnivalók részletekkel