Pápa

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekvő, barokk arcú város Veszprém megye északnyugati részén. Pápa mai területén egykor 11 Árpád- ill. középkori falu volt. A települések közül Pápa posessio, Udvarsoka, Bellérszeg és Zsembér összenövéséből alakult ki a mai Pápa őse. 1398-ban Civitasnak, 1401-től Oppidumnak említik. 1389-ben királyi adományként a Garai családé lett. Lakótornyot építtettek, melyből a XVI. századra fokozatosan kialakult a vár. A településen az 1460-as években ferences kolostor épült, ami mára már elpusztult. A XV. sz. végén Veszprém vármegye egyik legnagyobb települése, a mohácsi csata után Enyingi Török Bálinté. Többször is sikeresen visszaverte a törökök ostromait, de 1594-97-ig és 1683-86-ig török kézen volt. Közben, 1624-ben Nyári Krisztinával kötött házassága révén Esterházy Miklósé lett a pápai várbirtok és 17 faluja. Ettől kezdve több mint 300 évig tartozott az Esterházyak uradalmához, ők alakították ki a város barokk arcát. A reformkorban a szellemi élet egyik központja a Református Kollégium volt. Itt tanult többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Eötvös Károly. (Itt vette fel Petrovics Sándor a Petőfi vezetéknevet.) Gyorsan fejlődő város volt egészen az 1867-es kiegyezésig, majd fejlődése lelassult és elhanyagolt kisvárossá vált. Újabb fejlődés csak a XX. században, a II. világháború után következett. A város északnyugati részén található a késő barokk Esterházy-(vár)kastély, mely az egykori vár falainak felhasználásával épült 1783-84 között. Az épületben ma a zeneiskola, a Jókai Művelődési Központ, a Jókai Könyvtár és a Helytörténeti Múzeum működik. Az egykori kastélykápolna ma a könyvtár olvasóterme. Mennyezeti freskóját feltehetően I. J. Milderfer készítette, keresztre feszített Krisztus szobra a plébániatemplomban van. A hajdani kocsiszín és istálló ma szálloda. A kastély védett parkját az 1771 után lecsapolt egykori őstó helyén az Esterházyak létesítették. A belső várkert kiemelkedő értékei a mocsári ciprusok és a platánok - némelyik 200 évnél öregebb. A várkastéllyal szemközt, a Fő tér közepén áll a kéttornyú római katolikus plébániatemplom vagy Nagytemplom, ill. ahogyan a helybéliek hívják: az Öregtemplom . Az épületet a középkori gótikus Szent István-templom helyén, barokk stílusban építették klasszicista jegyekkel. A templom 1795-re készült el, tervezője Fellner Jakab morva építész volt. Gyönyörű freskói F. A. Maulbertsch alkotásai, berendezése copf stílusú. A Fő u. 6. szám alatt, a torony nélküli református templom épületében működik a Református Egyházművészeti és Egyháztörténeti Múzeum, mögötte a Református Levéltár található. A Fő utcán haladva, bal oldalán áll a pálos (majd bencés) templom. Az épület 1734-42-ig, barokk stílusban épült, berendezése barokk-rokokó. A templom egyik oldalán áll az egykori rendház épülete, a mai városháza, a másik oldalán a pálos (majd bencés) gimnázium épülete, ahol nyolcosztályos gimnázium és pedagógiai szakközépiskola működik. A Jókai utcában az egykori Kluge cég kékfestőüzemének épülete ad otthont a Kékfestőmúzeumnak. Egyedülálló művészi és ipartörténeti emlék. Megtekinthetők itt az egykori üzem berendezése, mintagyűjteménye, mintakönyvei, és a cég hajdani termékei. Mindezeken kívül a még működő hazai kékfestőműhelyek termékeiből is láthatunk ízelítőt. Vele szemben a Március 15. tér 9. sz. alatt áll az 1894-95-ben épült, új Református kollégium épülete, mely ma leánykollégium. Itt helyezték el a pápai kollégium híres, 110 000 kötetes könyvtárát. A Petőfi utcában az 1797-ben épült késő barokk ó Református kollégium épületében látható a Nyomdamúzeum. Pápán még megannyi műemlék és műemlék jellegű épület található: a barokk Bezerédj-ház (Fő tér 15.), a klasszicista, egykori városháza (Fő u. 17.), a barokk Zichy-ház (Fő tér 21.), a szintén barokk Kenessey-ház (Fő tér 23.), az egykori Griff Szálló (Fő u. 1.) copf stílusú épülete stb. A Tapolca patak mentén hajdan számos vízimalom működött. Legismertebb és legnagyobb volt közöttük a XVII. századi, tízkerekű Tízes malom. Polgármesteri hivatal: 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000; Fax: 89/313-889; E-mail: pmh@pmp.compunet.hu

 Bánóczymajor,  Báróczhegy,  Bázisrepülőtér,  Borsosgyőr,  Böröllő,  Czimmermanmalom,  Dörzeménypuszta,  Fehérmalom,  Hatkerekűmalom,  Hódoskamajor,  Igalpuszta,  Kéttornyúlak,  Kisbáróczhegy,  Kishegy,  Külsőböröllő,  Mátyusháza,  Öreghegy,  Papirosmalom,  Pálházapuszta,  Páskomdűlő,  Rádióállomás,  Sávolypuszta,  Tapolcafő,  Törzsökhegy,  Újmajor,  Vasúti őrház,  Vitéztelek,

Szent Flórián-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Új református kollégium
Ó református kollégium
Bischitzky-ház
Corvin-ház
bábsütő-céh háza
plébániaház
Lábasház
Botka-ház
Bezerédj-ház
Zichy-ház
Kenessey-ház
egykori városháza
Tizes-malom
Esterházy-(vár) kastély
Gróf Esterházy Károly-Kastély- és Tájmúzeum
Dunántúli Református Egyházkerület Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeuma
Kékfestő Múzeum
Nagytemplom
pálos (majd bencés) templom
ferences templom és kolostor
református templom
Fájdalmas Szűz-temetőkápolna

Pápa Látnivalók részletekkel