Oroszlány

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Vértes északnyugati lábánál fekvő 21000-nél több lakosú ipari város. Területét az ősidők óta lakja az ember. Sok újkőkori, bronzkori és római kori leletet találtak a környéken, az avarok idejéből pedig a szénosztályozónál két temetőt tártak fel a régészek 1957-ben. A X. század végétől az egész Vértes, így Oroszlány területe is a Csák nemzetség szállásbirtoka volt. Két várat építettek a mai város területén: Oroszlán-kő várát (Csáki vár) és a Gerencsérvárat. Oroszlán-kő várának csekély maradványai a várostól délkeleti irányban, az Országos Kékjelzés mentén (Zj leágazás) található. Először 1440-ben említették írásos dokumentumok, ekkor Gesztes várának volt tartozéka. 1473-ban és 1536-ban még említették, de 1543-ban, Esztergom és Fehérvár elfoglalása után, a török seregek a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították. A terület 1629-ben az Eszterházyak tulajdonába került. A XVIII. század első felében Eszterházy Antal felvidéki evangélikus szlovákokat költöztetett az akkor még Puszta Oroszlánkő nevű lakatlan településre. A vár romjai még álltak, melynek a köveit új házakhoz és a majki kolostor építéhez használták fel. A település fő megélhetését a fakitermelés, a hamuzsírfőzés, a mész- és szénégetés, ill. a fuvarozás jellentette, míg a XX. század folyamán felfedezett barnaszénmezők gyökeresen meg nem változtatták az oroszlányiak életét. A bányászat az 1930-as évek végén indult meg, s Oroszlány életének fő meghatározója lett. Gerencsérvár romja a várostól déli-délnyugati irányban, a Z és a Zj turistautak elágazásánál található. A várat először 1364-ben említették írott források. 1446-ban Szilágyi Erzsébet zálogba adta a Rozgonyiaknak, később 1466-ban az Újlakiak birtoka lett, majd 1495-ben zálogként Bakócz Tamáshoz és az Erdődy családhoz került. A vár a török korban elpusztult. A Gerencsérvártól mintegy 2 km-re északnyugati irányban találhatók a vértesszentkereszti bencés apátsági templom és kolostor romanikus romjai. Első ismert említése 1146-ból való, fénykora a XIII. század első harmadára esett, majd a XV. század közepén hanyatlani kezdett, végül a török hódoltság idején elpusztult. A köveinek jelentős része a Tatai angolparkban álló műromba lett beépítve. Az eredeti templom egyhajós volt, majd Majkpusztát 1885-ben csatolták Oroszlányhoz. E korábban kecskédhez tartozó helyet a XIII. századtól kezdve említették oklevelek. Nevezetessége az egykori kamalduli remeteség épületegyüttese. A középkorban Boldogságos Szűzről elnevezett, kolostorból és hozzá csatlakozó háromhajós templomból álló premontrei prépostsága működött. Hiteles hely volt, mely 1516-tól a csornai Szent Mihály prépostság filiáléja lett. A török korban a tatai vár birtokához tartozott, de a harcok során elpusztult, s 1733-ban az akkori földesura, Eszterházy József a kamalduli szerzetesrendnek adományozta. Ekkor kezdődtek és 1769-ig tartottak - Franz Anton Pilgram irányítása alatt - a ma is látható barokk műemlékegyüttes építkezései. A rendház (kastély) és a remetelakok épületei napjainkig fennmaradtak, viszont a templomnak csak a toronya áll. A templom elpusztult hajójának mennyezetét hajdan Franz Anton Maulbertsch freskója díszítette, a rendház refektóriumában (ebédlő) és annak előterében XVIII. sz.-i barokk freskók láthatók. Minden egyes remetelak kápolnából, dolgozószobából, hálóból, kamrából és egy kis udvarból áll, a homlokzatukat az Eszterháziak címere díszíti. Az egyik remetelakban - a Kuny Domokos Múzeum filiáléjaként - rendtörténeti kiállítás látható, a többi kis épületben pedig vendégházak működnek. A templomtoronynál színpad és nézőtér található, ahol nyaranta hangversenyeket rendeznek. A remeteséghez vezető bekötőút mentén, a horgásztóval szemben, a Majki-patak partján XVII. sz. végén épített vízimalom épülete áll. Polgármesteri hivatal: 2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78. Tel.: 34/361-444

 18. aknai szőlőhegy,  Duna Cipőgyár-gyártelep,  Erdészház,  Erdőőrház,  Galambospuszta,  Gátőrház,  Gerencséritanya,  Hamuházidűlő,  Horgásztanya,  Kertészet,  Kiss Ferenc-szálló,  Labancberkidűlő,  Lőtér,  Majkpuszta-Madárhegy,  Mindszentpuszta,  Munkásőr lőtér,  Németdűlő,  Nyíresdűlő,  Oroszlányi hőerőmű,  Öregmalom,  Szentgyörgyvár,  Szélesdomb,  Szépvízér,  Szőlőhegy,  Vízmű,

kamalduli remeteség
Bányászati Múzeum
vértesszentkereszti apátság romjai
Gerencsér-vár

Oroszlány Látnivalók részletekkel