Olaszliszka Leírás
A község a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék középső részén terül el, szőlőit már Anonymus is megemlítette. A településre IV. Béla a tatárjárás után olasz - valójában vallon - szőlőművelő családokat telepített be (innen ered a falu neve), egy XIII. sz.-i okirat szerint kertjeiket már csatornákból öntözték. Az akkor még királyi birtokban lévő községet 1248-ban a szepesi káptalannak és a szepesi prépostságnak adományozta. Liszka később, a XV. században Mátyás királytól mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. Itt volt iskolamester Benczédi Székely István (?-1563) történetíró. Különösen magyar nyelvű világtörténelmi műve jelentős. A település műemlék római katolikus temploma a XIV. században épült gótikus stílusban, majd a XVIII. században barokk stílusban átalakították. A pillérekkel megerősített tornyot 1634-ben emelték, falán feliratos reneszánsz kőtáblák találhatók. 1830 körül a már rossz állapotban lévő torony tetejét egy szélvihar ledöntötte, a toronysisakot a Bodrogba sodorta. A helyreállítás során romatikus stílusban megmagasították, de sisakot nem építettek rá, így ma egy bástyára emlékeztet. A templom rokokó berendezése a XVIII. század közepéről való. A református templom 1787-1808 között épült fel copf stílusban. Festett famennyezete és a karzat 1800 körül készült, azóta már átfestették. Az Esze Tamás u. 3. szám alatti Kossuth-ház a XVIII. században barokk stílusban épült, a XIX. század elején azonban átépítették. Emléktábla jelzi, hogy Kossuth Lajos is lakott itt egy ideig. A Vámosújfalu felé vezető úton (Szt. István út) található XVIII. századi kőhidat ma is használják. Nyílásainak csúcsíves építészeti megoldása nálunk igen ritka. Polgármesteri hivatal: 3933 Olaszliszka, Szent István út 5. Tel.: 47/358-001