Nyirád Leírás
Az Árpád-kori falu, mely Nyírád elődje volt, tőle északra a Kígyós-patak mentén terült el. A XII. sz.-ban a Kaplony nemzetség birtoka volt. Első írott említése 1272-ből maradt ránk, neve ekkor Nerrad volt. 1266-tól az 1848-as jobbágyfelszabadításig a mindenkori veszprémi püspöké volt, de ezután is egészen 1945-ig megmaradt legnagyobb birtokosnak az éppen hivatalban lévő veszprémi püspök. A falu első templomát 1332-ben szentelték fel. 1557-re, a törökdúlás miatt Nyirád pusztává vált, és csak 1715-re népesült újra. Ekkor gróf Volkra János püspök rácokkal, tótokkal és cigányokkal telepítette újra. A falu új, barokk római katolikus templomát 1777-ben szentelték fel. A XIX. sz.-ban járványok, ill. 1862-ben tűzvész sújtotta e települést. Az 1890-es földrengés megrongálta a templomot, melyet 1909-10 között helyrehoztak és átépítettek - ekkor kapta a stílusában hozzá nem illő lapos mennyezetet. 1899-ben pünkösdkor Nyirádon avatták fel az ország első Erzsébet királyné szobrát, mely az Erzsébet téren még ma is áll. Az 1930-as években a környéken nyitott bauxitbányák fellendítették a község fejlődését, de manapság a bányászat csökkenése visszavetette azt - Nyirád lakossága az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökken. Látnivaló még a Dózsa Gy. utcában álló barokk r. k. plébániaház és az 53. sz. alatti népi lakóház. Polgármesteri hivatal: 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. Tel.: 88/235-001, 88/506-070, 88/506-071
Nyirád Településrészek
Alsónyirádi erdészlak,
Deákipuszta,
Felsőnyirádi erdészlak,