Noszlop Leírás
A Bakony nyugati szélén, Ajkától északnyugatra fekvő község. Veszprém megye legrégebbi településeinek egyike, első írásos említése 1086-ból maradt ránk Nuztupe alakban. A török hódoltság alatt többször feldúlták (1556, 1596-ban), de mindvégig lakott maradt. A település nagyobbik része az ugodi, később a devecseri, majd a pápai uradalomhoz tartozott, a XVII. században pedig a Csoron család leányága birtokolta, s végül az Esterházyaké lett. A kisebbik részén a bakonybéli bencés apát prediálistái és az egytelkes nemesi Noszlopi nemzetség osztozott. Noszlop lakossága a XVIII. század második felében egytelkes nemesekből és szabadmenetelű parasztokból állt. Határában egykor négy falu volt: Becse, Tegye, Kisbogdány, Nagybogdány. Ezek elpusztultak, ill. beleolvadtak a településbe: közülük Kisbogdány és Nagybogdány ma Noszlop részei. Látnivalók: Noszlop mindkét temploma műemlék jellegű épület. A késő barokk római katolikus templomot Eszterházy Károly püspök megbízásából Paulay Mihály építtette 1798-ban. A templom padjai copf, a szószéke klasszicista. A klasszicista református templomot egy román kori templom felhasználásával a XIX. század első felében építették. 1783-ban átépítették (tornya ekkor került a déli oldalára), 1873-ban pedig bővítették. A templom berendezése szintén klasszicista. Körjegyzőség: 8456 Noszlop, Dózsa György u. 45. Tel.: 88/505-820, 88/505-821
Noszlop Településrészek
Kisbogdány,
Téglaház,
Zártkert,