Nagyvisnyó Leírás
Okleveleink először 1239-ben említik. A visnyó szláv szó, jelentése: meggy. A XIII. században a Miskócz nemzetség, a XIV. században a Széchy család, majd a király birtokaként az éles-kői, később a diósgyőri vár faluja. Már a XIV. században saját egyháza volt, műemlék jellegű temploma három részben épült. Középső részét 1769-70-ben, a nyugati részét szép, barokk oromfalával 1803-ban építették, a harmadik rész pedig 1810-11-ben épült fel a homlokzat előtti, 28 m magas toronnyal. Színes, festett kazettás famennyezete van. Temetőjében díszesen faragott fejfák találhatóak. A Mihalovics-kőbánya a vasútállomás mellett van. A régi kőbánya falában a Bükk hegység perm korú kőzetei, sötétszürke mészkő, agyagpala és ezek jellegzetes szerkezeti formái nagyon jól tanulmányozhatók. A bánya 1982 óta védett. Kirándulási lehetőség a Bán völgye, ahol táborozási lehetőség is van. Itt megmászható Dédes vára, melyet a Bükk egy magányos szirtjén, a tatárjárás után építtett Ernye bán. Alaprajzilag jellegzetes palóc úti falu. A soros udvarok legszebb jellegzetes példáit találjuk itt. A hossztengelyük irányában egymás mellé épült házak kerítetlen udvarai összeolvadásából jöttek létre az országútra merőleges, sikátorszerű mellékutcák. A településről a Bálványon (Petőfi-kilátó) át Bánkútra is fel lehet kapaszkodni. Polgármesteri hivatal: 3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás u. 12. Tel.: 36/351-030
Nagyvisnyó Településrészek
Bánkút,
Csurgó,
Hármaskút,
Laposimajor,