Nagykanizsa

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Nagykanizsa Árpád-kori település, de már a kőkorszakban megtelepedett a környékén az ember. A honfoglalás előtt szláv lakosság élt itt, a terület a mosaburgi (Zalavár) szláv fejedelemséghez tartozhatott. A honfoglalás idejéről nem került elő régészeti anyag, a magyar törzsek bizonyára elkerülték ezt az akkor még mocsaras vidéket. Első írásos említése 1245-ből való. Várát a XIV. században kezdte építeni a Kanizsai család. Ismert adat, hogy Zsigmond király 1393-ban az új várban ünnepelte az újévet. A saroktornyokkal ellátott négyszögletes épületet később palánkokkal és vizesárokkal vették körül. Szigetvár eleste után a mocsárral védett várnak fontos szerep jutott a török elleni harcokban. E harcok kiemelkedő alakja volt Thury György várkapitány, aki 1569-71 között védte a várat és a környéket, míg egy csatában tőrbe csalták és megölték. A későbbi kapitányok - Alapy György, Zrínyi György, Bornemissza János - sem maradtak el mögötte vitézségben. 1600-ban azonban Paradieser György várkapitány 43 napi ostrom után - felsőbb döntésre - feladta a várat, amely 90 évre török kézre került. 1690-ben, kiéheztetve a várban lévő törököket, sikerült visszafoglalni. Sajnos e végvárat is - a többi magyar várral együtt - az 1700-as évek elején császári parancsra lerombolták. Köveinek egy részét a barokk stílusú ferences templom és kolostor építésénél (1705-12) használták fel. A templom tornyát 1816-ban emelték. A XVIII. század második felében erőteljesen megindult fejlődés a vasút megépültével (1861) új lendületet kapott. A belváros épületeinek nagy része (Erzsébet tér és környéke) a XIX. század folyamán épült klasszicista és eklektikus stílusban. A legrégebbi épület az 1705-12 között emelt barokk Batthyány-kastély, amelyben ma a Thury György Múzeum régészeti osztálya van. Udvarán a Török-kút látható, kőmedencéje - a hagyomány szerint - még a törökök által elfoglalt várból való. Közepén barokk oroszlános vízköpő, rajta egy, a XIX. század második feléből származó klasszicista oszlop áll. A kút valósághű másolata - 1995-től - az Erzsébet téren látható. A város másik ismert épülete az ún. Vasember-ház (Erzsébet-tér). A XVIII. század közepén barokk stílusban épült ház később klasszicista jegyeket is kapott. Sarkán, az emelet magasságában álló páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A Vasember-háztól Ny-ra 1 km sétával (Király u.) érhető el az 1996-ban emelt Várkapu emlékmű, amely Kanizsa védőinek állít emléket. Előtte Thury György mellszobra áll. Polgármesteri hivatal: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Tel.: 93/500-700

 Alsónyíresi erdészlak,  Állami erdészház,  Bagola,  Bajcsa,  Bánom,  Cserfő,  Felsőerdei erdészlak,  Förhénchegy,  Kámáncspuszta,  Kámáncspusztai erdészlak,  Kisbagolaihegy,  Kisfakos,  Korpavár,  Látóhegy,  Miklósfa,  Mórichelypuszta,  Nagybagolaihegy,  Nagyfakos,  Nagyrécse vasútállomás,  Palin,  Szabadhegy,  Szentgyörgyvárihegy,  Vasúti őrházak,

Török-kút
Várkapu emlékmű
Szentháromság-szobor
Vasember-ház
Thury György Múzeum
alsóvárosi római katolikus templom
miklósfai római katolikus templom
zsinagóga

Nagykanizsa Látnivalók részletekkel