Nagyesztergár Leírás
Zirc keleti szomszédságában, az Országos Kék turistaút által érintett község. Területe már a római korban is lakott volt. Első írásos említése 1270-ből való Wztrugar formában. Neve szláv eredetű, jelentése faragó, esztergályos . Ebből alakult ki az Esztergár név. (A Zirctől északra fekvő Kardosrétet egykor Kisesztergárnak nevezték.) A török korban elnéptelenedett, majd 1751-ben Ányos Ferenc újratelepítette katolikus német családokkal. A falu megélhetését az erdők fája adta, a helységben őrlő- és fűrészmalom volt, a lakosai faszenet égettek és faszerszámokat faragtak. 1796-98-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült a késő barokk római katolikus templom, ettől délre található a környék egykori földesuráról elnevezett Purgly-kúria. A falu híres szülőtte Ányos Pál (1756-1784), pálos rendi szerzetes, költő, a felvilágosodás kiemelkedő egyénisége. A templomtól északra álló, Hosszú háznak nevezett kúriában látta meg a napvilágot. A településtől északra futó dudari vasúti szárnyvonalon néhány évig Nagyesztergárnak még vasútállomása is volt. 1973 áprilisától egészen 1993-ig - kényszerűségből - Zirc társközsége volt. Turisztikailag fontos esemény a búcsú és falunap, melyet minden év nyarán rendeznek. Polgármesteri hivatal: 8415 Nagyesztergár, Radnóti Miklós u. 58. Tel.: 88/419-906