Mogyorósbánya Leírás
A Gerecse É-ÉK-i szélén elterülő zsákfalu, mely Tát felől egy 3,5 km hosszú műúton közelíthető meg. Az ősidők óta lakott a környéke, területéről a bronzkorból (urnasírok, földvár) és a római korból is előkerültek leletek. Írások már a XIII. sz. elején említették. Első ismert tulajdonosa 1269-től Benedek ispán volt, majd a Zovárd nemzetség Miklás tagja vásárolta meg. Tőle 1306-ban Csák máté elvette, kinek halála után visszakerült a nemzetséghez. 1356-tól királynéi birtok lett, majd 1472-től az óbudai klarissza rend nővérei tulajdona volt egészen 1782-ig, a feloszlatásukig. A török időkben, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, de az 1700-as évek elején újratelepítették német és szlovák telepesekkel. A település fejlődésére jótékonyan hatott az 1819-ben megnyitott szénbánya Szarkáspusztánál, s lakói a bányászatból éltek még a XX. sz. utolsó évtizedeiben is. A községet 1971-ben közigazgatásilag Táthoz csatolták, majd 1990-től ismét önálló lett. A faluban hajdan romantikus stílusú kastély állt. Az 1863-ban emelt épületet a pártállami időkben, az 1980-as évek elején - ki tudja miért - lebontották, a köveit pedig elhordták. Említésre méltó Mogyorósbánya pincesora, ahol évszámmal ellátott, zsupfedeles présházakat láthatunk, melyek jellegzetessége a hézagos fadeszkázatú oromzat. A pincesor sajnos nem áll műemléki védettség alatt, így fokozatosan átalakítgatják és elvész az eredeti, népies jellege. Mogyorósbányán született Bezerédi Gyula szobrászművész, kinek alkotásai többek között a budapesti Városligetben és Népligetben, ill. a prágai Műcsarnokban és a bécsi Burgon is láthatók. A falun halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala, melyen felkereshetjük a településtől DK-re magasodó Kőszikla hegy sziklafalát, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, a Hegyes-kőre, és a Gete irányába. Polgármesteri hivatal: 2535 Mogyorósbánya, Szőlősor u. 1. Tel.: 33/507-855, 33/507-856, 33/507-857