Miskolc

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, a Bükk keleti kapuja. A Szinva völgyében és annak mellékvölgyeiben, a Bükk belsejébe kúszó település. Jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb városa. Nemrég még Budapest után a második legjelentősebb ipari városunk volt. Miskolc és környéke már az őskortól lakott volt. Először Herman Ottó ismerte fel az Avas oldalában, építkezések során talált őskori kőszerszámok és más eszközök mibenlétét. Számos réz-, bronz- és vaskori leletet is találtak a környéken. Az újkőkortól a honfoglalásig kimmerek, kelták, szkíták, szarmaták, gepidák és avarok laktak e tájon. A honfoglalás után Árpád vezér Böngér fiának, Borsnak adományozta ezt a területet, később a Bors nemzetség Miskoucz (Miskóc) ága, mint a tapolcai bencés monostor építtetője és kegyura birtokolta. Nevükből származik a város neve. Leszármazottaiktól - Csák Máté oldalán a király elleni összeesküvésük miatt - 1312-ben, a rozgonyi csata elvesztése után Károly Róbert elkobozta, és Debreczeni Dózsa erdélyi vajdának adományozta. 1325-ben Széchy Miklós tulajdonába került. 1364-ben a Széchyekkel történt birtokcsere után I. Lajos király a települést a diósgyőri váruradalomhoz csatolta, majd 1365-ben mezővárosi rangra emelte. 1848-ig királyi ill. királynéi várbirtok része volt. 1544-ben Mohamed budai pasa hadai kirabolták és felgyújtották, majd Eger eleste (1596) után 1687-ig hódoltsági terület volt. A Rákóczi-féle szabadságharc idején fontos támaszpont lett. 1704 tavaszán és 1706-ban itt volt II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása. 1706-ban a túlerőben lévő Rabutin császári generális seregeivel feldúlta a várost. 1710-1711 között pestisjárvány tizedelte Miskolcot, majd I. Lipót elzálogosította. 1720-tól folyamatosan a megye székhelyévé vált. 1843-ban tűzvész pusztította Miskolcot. Az 1848-49-es szabadságharc alatt főhadiszállás volt, innen indultak Dembinszky Henryk, Görgey Artúr, Klapka György és Mészáros Lázár csapatai. Az 1867-es kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult. 1945 után Miskolchoz csatolták Diósgyőrt, Hejőcsabát, majd több más település mellett Görömbölyt, Hámort és Lillafüredet is. Legnevezetesebb műemlékei: az avasi református templom és harangtorony, a Deszkatemplom és a minorita templom. Diósgyőr: Vára az egyik legjelentősebb középkori műemlékünk. A települést először 1248-ban említik Nagygyőr néven. Várát honfoglalás előtti földvár helyén építtette az Ákos nemzetbéli Ernye bán a XIII. század második felében. 1340 táján kezdődtek el azok az építkezések, amelyek eredményeként megszületett a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú vár, melynek falai között Nagy Lajos király is sokat időzött. Építése teljesen csak 1379 körül fejeződött be. Itt ratifikálták 1381-ben a Velencével kötött békét. Magyarország viharos történelmének egyik tanúja. 1678-ig állt, mikor Kállay Nagy András kuruc vezér csapatai lerombolták, nehogy a császári hadak kezére jusson. 1953-tól kezdve újították fel. A diósgyőri vár 1974 óta vármúzeumként működik (Tel.: 46/533-355). Több kiállítása közül említést érdemel a középkori Európa fegyvereit bemutató gyűjtemény, a kazamatákban a történelmi panoptikum több életképe a XVI. sz.-ot mutatja be. Kitűnő akusztikájú udvara a Miskolci Nyár című rendezvénysorozat szabadtéri programjainak ad otthont. A vár szomszédságában található a Déryné-ház, melyben 1852-67-ig élt a nagy színésznő, Déryné Széppataki Róza. Kiállítása a Miskolci Színészmúzeumban látható. A Diósgyőri vár melletti strand területén nyílik a Diósgyőr-tapolcai-barlang. A hozzávetőleg 70 m összhosszúságú barlangban az 1930-as években dr. Saád Andor orvos-régész végzett ásatást. Alsó szintjén az őskőkori Szeleta-kultúra idejéből ezernél is tőbb eszköz és eszköztöredék mellett barlangi medve, barlangi hiéna és őstulok csontjait azonosította. Felső szintjéből felső paleolit pengék és csonteszközök, valamint tarándszarvascsontok kerültek elő. A strand bővítése miatti leletmentés során a bejárat előtt moustieri kőeszközöket tártak fel, melyek a Bükk legrégebbi leleteihez tartoznak. Majláth kisvasúti megálló közelében találjuk a pálos kolostor romjait, melyet István nádor alapított 1304-ben. Diósgyőr ipartörténeti nevezetessége a 200 éves papírgyár, múltját a Papiripari Múzeum (Tel.: 46/530-890) mutatja be. A Kis-völgy-Fényes-kő-völgy vidékét a Kékmadár tanösvény barangolja be. (A tanösvény ismertető füzete beszerezhető: Miskolci Öko-Kör, Nagy Lajos király útja 34. Tel.: 46/401-570). Megyei Tourinform-iroda: Megyei: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 35. Tel./Fax: 46/508-773 Polgármesteri hivatal: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Tel.: 46/512-700 Miskolctapolca: Görömbölytapolca néven önálló település volt. 1950-óta Miskolc része, kedvelt üdülő- és gyógyfürdőhely. Első említése Anonymus Gestájában volt. A Várhegyen kelta földvár elmosódott sáncai húzódnak. Szláv eredetű neve meleg vizet jelent. Az ősember is megtelepedett a területen, melyet a Szentkereszt-hegyi sziklaüregben talált mousitieri csiszolt kőpengék és emberi tarkócsont bizonyít. Itt állt a benedek rendi Szent Péter-monostor, először 1219-ben említi oklevél. A XIV. és XVI. század között apátság volt. A XVI. század végén többszöri török dúlás után elpusztult. Az itt fakadó hévizes források ősidők óta ismertek. 1936-ban tárták fel forrásbarlangját, az új Termálfürdőt 1941-ben nyitották meg. Az Európában egyedülálló, 150 m hosszú, hévizes eredetű forrásbarlangja karsztvíz és mélyből feltörő hévíz keverékéből táplálkozik. Hőfoka 31 °C-os. Gyógyvize emésztési bántalmakra és vérkeringési zavarok gyógyítására egyaránt alkalmas. A barlang pormentes levegője asztmatikus bántalmakra van jótékony hatással. A Barlang- és Gyógyfürdőt folyamatosan bővítik, fejlesztik (Tel.: 46/560-030). A hangulatos csónakázótavat a feltörő hévíz és a barlangfürdő felesleges vize táplálja. A tó és ősfás parkja, strandfürdője további kikapcsolódást jelent az idelátogatóknak. A S jelzésen érhető el a Leányvár körsánc vára (lásd Kisgyőr ism). Lillafüred: A Garadna és Szinva völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, hatalmas bükkerdőkkel koszorúzott, merész sziklafalak határolta, vadregényes katlanban fekszik. 1892-ben gróf Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére üdülőteleppé nyilvánították. Nevét Vay Lilláról, Borsod vármegye főispánjának leányáról kapta, akit elbűvölt e táj látványa. A Garadna-völgyben 1,2 km hosszan itt húzódik a Hámori-tó. A Szinva hatalmas forrásmészkőtömbje a Garadna völgyébe tolódva alakította ki az eredeti, a XIV. sz.-ban pálosok által halastónak használt vízfelületet. 1813-ban a hámorok egyenletes vízellátása érdekében Fazola Frigyes emelte meg természetes gátját. Régi neve Fel-tó vagy Taj. Ma kedvelt csónakázóhely. Felette Lux Kálmán tervei alapján 1927 és 1930 között épült a Szinva-vízesés egykori forrásmészkődombjára (a Szinva elterelésével) a Palotaszálló. Az eklektikus sítlusú épület a II. világháború után szakszervezeti üdülő volt, majd 1989 óta kastélyszálló. Az 1933-as írótalálkozó idején parkjában írta József Attila egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát . A szálló keleti oldalán függőkertek találhatók (a Lillafüredi tanösvény kiindulópontja), mellette a Szinva 20 méter magas vízesése dübörög csapadékos időben. A függőkertek alatt húzódik az 1833-ban feltárt Anna (Petőfi)-mésztufabarlang (Tel.: 46/334-130). A Szinva egykori vízesésében lehajló mohára és gyökérfonatokra rakódott forrásmészkő boltozta be. Kialakulása miatt egész Európában ritka, de a Földön is csak 4 hasonlót ismerünk. Mesterséges, katakombaszerű járatokkal összekötött természetes fülkékből áll, melyek mennyezetén megcsodálhatjuk a hajdan elpusztult növények gyökereire és más részeire az idők során kivált édesvízi mészkő képződményeit. Nevét 1973-ban változtatták Petőfi-barlangra, mivel 1847-ben Petőfi Sándor is megcsodálta. A Szinva völgyében a műút mellett található a Szent István-barlang (Tel.: 46/334-130). Ismert járatainak hossza 710 m. Valójában a létrási, István-lápai víznyelők forrásbarlangja. A 15 m-rel magasabban nyíló természetes nyíláson át fedezték fel egy beesett kutya nyomán. A cseppkőképződményekben igen gazdag barlangot 1913-ban Kadic Ottokár tárta fel, a nagyközönség számára 1931-ben nyitották meg. A mennyezetről lelógó és a padlóról felfelé törekvő cseppköveken kívül termek, szoborszerű formák és megfagyott vízesésre emlékeztető képződmények vonzzák a látogatókat. A barlang ismertebb alakzatai: a 20 m hosszú, 10 m széles és 30 m magas Kupolacsarnok és az Óriás-vízesés. Közelében kálvária stációi sorakoznak. A Felsőhámor fölött (Pb jelzésen) található Szeleta-barlang ősember lakhelyéül szolgált. Herman Ottó kezdeményezésére Kadic Ottokár kutatta. A barlang világhírét az innen előkerült, finoman megmunkált, babérlevél alakú lándzsahegyek, őskori kőszerszámok alapozták meg (Szeleta kultúra). Lillafüreden, az Erzsébet sétány 33. alatt, a tudós egykori lakóháza helyén az eredeti alapján újjáépített ház (Peleház) ad otthont a Herman Ottó Emlékmúzeumnak (Tel.: 46/370-703). Benne a nagy természettudós életét, munkásságát, és a Bükk élővilágát b

 Annabánya,  Ágazat,  Ághegy,  Bandzsalgó,  Batthyány sor,  Bábonyibérc,  Bedegvölgy,  Bodótető,  Brucknertanya,  Bükkszentlászló,  Csanyikvölgy,  Csattoshegy,  Császárhegy,  Csernalj,  Csipkevirág utca,  Csorbatelep,  Danyivölgy,  Dimitrovhegy,  Erenyővölgy,  Felsőavas,  Felsőruzsin,  Garadna,  Garadna-völgyi Haltenyésztő Állomás,  Görömbölyi tsz-tanya,  Gubacskatanya,  Hámor,  Jávorkút,  Jenketanya,  Jónáshegy,  Kánás,  Kerekhegy,  Kishajtás,  Kiskőbánya,  Kispást,  Koncsorgó,  Középruzsin,  Kutyor és Danlos,  Lillafüred,  Lyukó kitérő,  Lyukóbánya,  Lyukóvölgy,  Magashegy,  Margitta,  Mexikóvölgy,  Miskolctapolca,  Muszkástelep,  Nagykőmázsa,  Nagypást,  Nagyszentbenedek,  Nádastóvölgy,  Ómassa,  Örömhegy,  Őzugró,  Pecérvölgy,  Pereces,  Pünkösdhegy,  Rózsástető,  Sebesvíz,  Szentlélek,  Szilvásvölgy,  Szirma,  Táncihegy,  Újmassa,  Vargaoldal,  Vasúti őrházak,  Zsidótemető,

Anna (Petőfi)-barlang
Szeleta-barlang
István-barlang
református harangtorony
megyeháza
városháza
Déryné-ház
csikótelep
barlangfürdő
Palotaszálló
Magyar Ortodox Egyházi Múzeum
Herman Ottó Múzeum kiállítóhelye
Miskolci Galéria
Kohászati Múzeum
Herman Ottó Emlékmúzeum
Massa Múzeum
Nemzeti Színház
avasi református templom
minorita templom és rendház
magyar ortodox templom
református (Kakas-)templom
Deszkatemplom
római katolikus templom
Bükk-fennsík
diósgyőri vár
Leányvár
ortodox zsinagóga

Miskolc Látnivalók részletekkel