Magyarhertelend Leírás
A település neve az 1332. évi pápai tizedjegyzékben Horcholond formában szerepelt. A pécsi püspökség birtoka volt, ekkor már rendelkezett templommal, ami azonban a hódoltság idején teljesen elpusztult. Ma már Hertelendhez tartozik a szintén középkori eredetű Barátúr, ahol egykor talán szerzetesek éltek, de lehet hogy a név az egyházi birtokra utal. A XVIII. század közepén mindkét községbe német telepesek érkeztek, Barátúrból a magyar lakosság át is települt Hertelendre, így az tiszta német faluvá vált. Az 1970-es években, amikor Magyarhertelendhez csatolták, már csak 20-an vallották magukat németnek. Ebben nem annyira az asszimilálódás, mint a II. világháború utáni kitelepítések játszottak szerepet. Magyarhertelend 1777-ben épült barokk római katolikus templomára a szentély emlékeztet, a hajó és a torony a XIX. századi átépítés során klasszicista jegyeket kapott. A német lakosságnak köszönhetően néhány igen szép gazdasági épület és lakóház található a faluban. Az egykor híres fazekasságból - a gölöncsérek (fazekasok) az asszonyok voltak - mára már semmi sem maradt. 1958-ban, uránérckutató fúrások nyomán fakadt fel a 38 °C-os termálvíz. Ma a fürdő két kútból nyeri a vizet: 550 m mélyről 38 °C-os, 1062 m mélyről 63 °C-os víz tör fel. Ez utóbbit természetesen hűtik, a medencékben 30 °C körüli a vízhőmérséklet. A gyógyvíz reumatikus, izületi, vérkeringési és idegrendszeri megbetegedések kezelésére alkalmas. Polgármesteri hivatal: 7394 Magyarhertelend, Kossuth L. u. 46. Tel.: 72/521-000
Magyarhertelend Településrészek
Barátúr,
Magyarhertelend vasútállomás,
Üdülőtelep,